{"id":675,"date":"2012-10-21T18:57:26","date_gmt":"2012-10-21T16:57:26","guid":{"rendered":"http:\/\/kiskanizsa.plebania.hu\/?page_id=675"},"modified":"2018-07-15T09:50:02","modified_gmt":"2018-07-15T07:50:02","slug":"egyetemes-egyhaz","status":"publish","type":"page","link":"https:\/\/kiskanizsa.plebania.hu\/?page_id=675","title":{"rendered":"Egyetemes Egyh\u00e1z – Ferenc p\u00e1pa"},"content":{"rendered":"
\"\"<\/a>

Franciscus \/Ferenc\/ p\u00e1pa<\/p><\/div>\n

J\u00f3llehet a katolikus egyh\u00e1z J\u00e9zust tekinti legfels\u0151bb lelki vezet\u0151j\u00e9nek, a f\u00f6ldi egyh\u00e1zszervezet legf\u0151bb p\u00e1sztora – Krisztus f\u00f6ldi helytart\u00f3jak\u00e9nt – R\u00f3ma p\u00fcsp\u00f6ke, a p\u00e1pa, akinek hit, erk\u00f6lcs \u00e9s engedelmess\u00e9g k\u00e9rd\u00e9s\u00e9ben, illetve az eg\u00e9sz egyh\u00e1z korm\u00e1nyz\u00e1s\u00e1ban teljes, legfels\u0151bb \u00e9s egyetemes hatalma van. Mivel J\u00e9zus Szent P\u00e9tert a t\u00f6bbi apostol f\u00f6l\u00e9 emelte, ezzel a katolikusok szerint a p\u00e1pai szolg\u00e1lat alapj\u00e1t vetette meg. (A p\u00e1pa egyik latin elnevez\u00e9se: servus servorum Dei<\/em> = Isten szolg\u00e1inak szolg\u00e1ja.)<\/p>\n

Ferenc p\u00e1pa \u00e9let\u00fatja<\/strong><\/p>\n

\u00a0<\/strong><\/p>\n

Ferenc p\u00e1pa<\/strong> (sz\u00fcletett: Jorge Mario Bergoglio<\/strong>; Buenos Aires, Argent\u00edna, 1936. december 17. \u2013). A b\u00edborosi test\u00fclet 2013. m\u00e1rcius 13-\u00e1n v\u00e1lasztotta p\u00e1p\u00e1v\u00e1. A p\u00e1pai sz\u00e9kben XVI. Benedeket k\u00f6veti, aki 2013 febru\u00e1rj\u00e1ban mondott le \u00f6nk\u00e9nt a p\u00e1pai tiszts\u00e9gr\u0151l. Ferenc az els\u0151 jezsuita egyh\u00e1zf\u0151, az els\u0151 az amerikai kontinensr\u0151l \u00e9s egyben a d\u00e9li f\u00e9lg\u00f6mbr\u0151l, valamint az els\u0151 nem eur\u00f3pai p\u00e1pa III. Gergely \u00f3ta.<\/p>\n

P\u00e1p\u00e1v\u00e1 v\u00e1laszt\u00e1s\u00e1ig 1998-t\u00f3l Buenos Aires \u00e9rseke, 2001-t\u0151l b\u00edboros; a saj\u00e1t ordin\u00e1riussal nem rendelkez\u0151 argent\u00ednai keleti r\u00edtus\u00fa h\u00edv\u0151k ordin\u00e1riusa.<\/p>\n

Buenos Airesben sz\u00fcletett \u00f6tgyerekes olasz emigr\u00e1ns csal\u00e1dba. Apja Mario Jos\u00e9 Bergoglio vas\u00fati munk\u00e1s, anyja Regina Mar\u00eda S\u00edvori h\u00e1ztart\u00e1sbeli volt. Egy gyermekkori l\u00e9g\u00fati fert\u0151z\u00e9s miatt kivett\u00e9k a f\u00e9l t\u00fcdej\u00e9t.[6]<\/sup><\/p>\n

A Buenos Airesi Egyetemen szerzett vegy\u00e9szm\u00e9rn\u00f6ki diplom\u00e1t, majd a papi szolg\u00e1lat mellett d\u00f6nt\u00f6tt, bel\u00e9pett a villa devot\u00f3i szemin\u00e1riumba, \u00e9s 1958. m\u00e1rcius 11-\u00e9n megkezdte a novici\u00e1tust a jezsuita rendben. Hum\u00e1n tanulm\u00e1nyokat folytatott Chil\u00e9ben, majd hazat\u00e9rve 1963-ban filoz\u00f3fiai licenci\u00e1tust szerzett a san migueli Colegio M\u00e1ximo San Jos\u00e9ban. 1964-t\u0151l 1965-ig Santa F\u00e9ben, 1966-ban Buenos Airesben tan\u00edtott irodalmat \u00e9s pszichol\u00f3gi\u00e1t. 1967-t\u0151l 1970-ig teol\u00f3giai tanulm\u00e1nyokat folytatott a Colegio M\u00e1ximo San Jos\u00e9ban, \u00e9s licenci\u00e1tust szerzett. 1969. december 13-\u00e1n szentelt\u00e9k papp\u00e1. 1970\u20131971-ben a spanyolorsz\u00e1gi Alcal\u00e1 de Henaresben t\u00f6lt\u00f6tte a harmadik prob\u00e1ci\u00f3s id\u0151t; \u00f6r\u00f6kfogadalm\u00e1t 1973. \u00e1prilis 22-\u00e9n tette le. 1972-t\u0151l 1973-ig nov\u00edciusmesterk\u00e9nt szolg\u00e1lt, 1973-t\u00f3l 1979-ig a jezsuita rend argentin tartom\u00e1nyf\u0151n\u00f6ke volt. 1980 \u00e9s 1986 k\u00f6z\u00f6tt San Miguel szemin\u00e1rium\u00e1nak rektora \u00e9s egyidej\u0171leg pl\u00e9b\u00e1nos volt. Doktori disszert\u00e1ci\u00f3j\u00e1t N\u00e9metorsz\u00e1gban fejezte be 1986 m\u00e1rcius\u00e1ban, ezt k\u00f6vet\u0151en C\u00f3rdob\u00e1ban szolg\u00e1lt gy\u00f3ntat\u00f3k\u00e9nt \u00e9s lelkivezet\u0151k\u00e9nt.<\/p>\n

1992. m\u00e1jus 20-\u00e1n kinevezt\u00e9k Buenos Aires seg\u00e9dp\u00fcsp\u00f6k\u00e9nek \u00e9s Auca c\u00edmzetes p\u00fcsp\u00f6k\u00e9nek; j\u00fanius 27-\u00e9n szentelt\u00e9k p\u00fcsp\u00f6kk\u00e9. 1997. j\u00fanius 3-\u00e1n Buenos Aires koadjutor \u00e9rseke, 2008. febru\u00e1r 28-\u00e1n \u00e9rseke lett. 2005. november 8-t\u00f3l 2011. november 8-ig az Argentin P\u00fcsp\u00f6ki Konferencia eln\u00f6ke volt.<\/p>\n

II. J\u00e1nos P\u00e1l p\u00e1pa kre\u00e1lta \u00e9s nevezte ki b\u00edboross\u00e1 2001. febru\u00e1r 21-\u00e9n; r\u00f3mai c\u00edmtemploma a S. Roberto Bellarmino lett. B\u00edborosk\u00e9nt t\u00f6bb posztot is bet\u00f6lt\u00f6tt a Szentsz\u00e9ken: tagja volt a Papi Kongreg\u00e1ci\u00f3nak, az Istentiszteleti \u00e9s Szents\u00e9gi Fegyelmi Kongreg\u00e1ci\u00f3nak, a Megszentelt \u00c9let Int\u00e9zm\u00e9nyei \u00e9s Apostoli \u00c9let T\u00e1rsas\u00e1gai Kongreg\u00e1ci\u00f3j\u00e1nak, a P\u00e1pai Latin-Amerika Bizotts\u00e1gnak \u00e9s a Csal\u00e1d P\u00e1pai Tan\u00e1cs\u00e1nak.<\/p>\n

2005-ben r\u00e9szt vett II. J\u00e1nos P\u00e1l p\u00e1pa temet\u00e9s\u00e9n, majd a sede vacante<\/em> id\u0151szak\u00e1ban a b\u00edborosok koll\u00e9giuma mellett r\u00e9gensk\u00e9nt ir\u00e1ny\u00edtotta a Szentsz\u00e9ket a konkl\u00e1v\u00e9 megnyit\u00e1s\u00e1ig. A p\u00e1pav\u00e1laszt\u00e1son a kisziv\u00e1rgott h\u00edrek szerint Ratzinger b\u00edboros leges\u00e9lyesebb ellenfele volt. Egy b\u00edboros n\u00e9vtelen feljegyz\u00e9sei alapj\u00e1n akkor az els\u0151 v\u00e1laszt\u00e1si fordul\u00f3ban 10, a m\u00e1sodikban 35 \u00e9s a harmadikban 40 szavazatot kapott, miel\u0151tt Ratzingert p\u00e1p\u00e1v\u00e1 v\u00e1lasztott\u00e1k volna a negyedik k\u00f6rben.<\/p>\n

2013. m\u00e1rcius 13-\u00e1n 19:06 \u00f3rakor v\u00e1lasztott\u00e1k meg a 266. p\u00e1p\u00e1nak a konkl\u00e1v\u00e9 m\u00e1sodik napj\u00e1n, az \u00f6t\u00f6dik v\u00e1laszt\u00e1si fordul\u00f3ban. P\u00e1pak\u00e9nt a Ferenc<\/em> nevet vette fel, a vatik\u00e1ni sz\u00f3viv\u0151 elmond\u00e1sa szerint Assisi Szent Ferenc tisztelet\u00e9re, mivel fontosnak tartja a szeg\u00e9nyek \u00fcgy\u00e9t. \u00cdgy I. J\u00e1nos P\u00e1l p\u00e1pa \u00f3ta \u0151 az els\u0151, aki eleddig nem haszn\u00e1lt p\u00e1pai nevet v\u00e1lasztott. Amennyiben azonban I. J\u00e1nos P\u00e1l p\u00e1pa kett\u0151s nev\u00e9t nem \u00f6n\u00e1ll\u00f3 p\u00e1pan\u00e9vnek tekintj\u00fck, hanem \u2013 sz\u00e1nd\u00e9ka szerint \u2013 mint k\u00e9t k\u00f6zvetlen el\u0151dje (XXIII. J\u00e1nos p\u00e1pa \u00e9s VI. P\u00e1l p\u00e1pa) nev\u00e9nek felv\u00e9tel\u00e9t, akkor 913-ban Lando p\u00e1pa volt Ferenc p\u00e1p\u00e1t megel\u0151z\u0151en az utols\u00f3, aki olyan n\u00e9ven uralkodott, amilyenen el\u0151tte m\u00e9g senki<\/p>\n

Megv\u00e1laszt\u00e1s\u00e1nak h\u00edr\u00e9t Buenos Airesben meglep\u0151dve, de \u00f6r\u00f6mmel fogadt\u00e1k. Beiktat\u00e1s\u00e1ra a tervek szerint m\u00e1rcius 19-\u00e9n ker\u00fcl sor.<\/p>\n

\"Az

Az egyh\u00e1z k\u00f6zpontja<\/p><\/div>\n

A r\u00f3mai Szent P\u00e9ter-bazilika Michelangelo \u00e1ltal tervezett kupol\u00e1j\u00e1val a vil\u00e1g egyik leghatalmasabb temploma<\/p>\n

A katolikus egyh\u00e1z k\u00f6zpontja, a r\u00f3mai p\u00e1pa<\/strong> sz\u00e9khelye. A p\u00e1pa a vil\u00e1gegyh\u00e1zat a R\u00f3m\u00e1ban l\u00e9v\u0151 \u2013 f\u00fcggetlen \u00e1llamk\u00e9nt m\u0171k\u00f6d\u0151 az olasz f\u0151v\u00e1ros, R\u00f3ma belv\u00e1ros\u00e1t\u00f3l k\u00f6zigazgat\u00e1silag elv\u00e1lasztott,- Vatik\u00e1nv\u00e1rosb\u00f3l korm\u00e1nyozza, amelynek szint\u00e9n \u0151 az \u00e1llamf\u0151je. A p\u00e1p\u00e1t a p\u00e1sztori tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9nek gyakorl\u00e1s\u00e1ban legf\u0151k\u00e9ppen a R\u00f3mai K\u00faria seg\u00edti, amely r\u00e9szt vesz az egyh\u00e1zon bel\u00fcli, a t\u00e1rsadalom k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 ter\u00fcletein, valamint a nemzetk\u00f6zi \u00e9letben v\u00e9gzett tev\u00e9kenys\u00e9gekben. Ezenk\u00edv\u00fcl a p\u00e1p\u00e1t seg\u00edtik \u2013 f\u0151k\u00e9nt konzultat\u00edv, illetve tan\u00e1csad\u00f3i szolg\u00e1lattal \u2013 a p\u00fcsp\u00f6ki szin\u00f3dusok, valamint \u2013 mind test\u00fcletileg, mind egy\u00e9nileg – a b\u00edborosok koll\u00e9giuma. A b\u00edborosok test\u00fclet\u00e9nek a feladata konkl\u00e1v\u00e9 keret\u00e9ben a p\u00e1pa megv\u00e1laszt\u00e1sa is, amely tiszts\u00e9gre az egyh\u00e1z b\u00e1rmely f\u00e9rfi tagj\u00e1t megtehetik, de a 14. sz\u00e1zad \u00f3ta a b\u00edborosok k\u00f6z\u00fcl szoktak v\u00e1lasztani. Az Egyh\u00e1z hivatalos rendelkez\u00e9seit az Egyh\u00e1zi T\u00f6rv\u00e9nyk\u00f6nyv tartalmazza. A katolikus egyh\u00e1z hivatalos nyelve a latin, de a vatik\u00e1ni k\u00f6zigazgat\u00e1sban els\u0151sorban az olasz nyelv a haszn\u00e1latos, emellett tov\u00e1bbi hat nyelv (angol, francia, lengyel, n\u00e9met, portug\u00e1l, spanyol) f\u00e9lhivatalos st\u00e1tuszt \u00e9lvez. Itt tal\u00e1lhat\u00f3 a vil\u00e1g m\u00e1sodik legnagyobb m\u00e9ret\u0171 temploma a katolikus Szent P\u00e9ter-bazilika, mely \u00e9p\u00fcletk\u00e9nt az egyh\u00e1z egyik jelk\u00e9p\u00e9v\u00e9 v\u00e1lt.<\/p>\n

2. \/a.<\/strong><\/h2>\n

<\/h2>\n

Ferenc p\u00e1pa c\u00edmere<\/h3>\n

 <\/p>\n

\"papa<\/p>\n

\n