Ma 2020. 9. 22., kedd, Móric napja van. Tel.: +36-93-789-046 | Mobil: +36-30-470-1916 | 8800 Nagykanizsa, Templom tér 5.

Hírmondó

Összes oldal

 

Plébánia Bankszámla száma:  11749015-20016605-00000000  otpbank

Adományukat szívesen fogadjuk ezen a bankszámla számon, a plébánia teljes belső felújítása és a plébánia tetőhéjazatának a cseréjére.

Köszönettel: Nagy Vendel c. apát – plébános

SZENTÍRÁS VASÁRNAPJA - A Hajnal Szép Sugara

Hirdetés: 2020. szeptember 20.  Évközi 25. vasárnap „A”  

Szeptember 20 – án vasárnap délelőtt 9 órai szentmise gitáros lesz.

Szeptember 21 – én hétfőn a Szent Máté apostol és evangélista ünnepe.

Szeptember 23 – án szerdán Pietrelcinai Szent Pió áldozópap emléknapja.

Jövő héten 22 – én kedden és 23 – án szerdán este nem lesz csendes szentségimádás.

Szeptember 24 – én csütörtökön Szent Gellért püspök és vértanú ünnepe.

Szeptember 24 – én csütörtökön szentségimádást tartunk a reggel 7.30 kor kezdődő szentmise után és este a szokott módon 17 – 18 óráig imaóra a hívek vezetésével, majd 18 – 19 óráig csendes szentségimádás, ezután megáldom Magyarországot, a Híveket és a Várost az Oltáriszentséggel a templom előtt. Szeretettel várom a Kedves Híveket imára.

Szeptember 26 – án szombaton Szent Kozma és Damján vértanúk emléknapja.

Szeptember 26 – án szombaton délelőtt 9 órakor az elsőáldozóknak, és szüleinek a gyóntatása lesz. ½ 9 – től a ruhapróba lesz a diákoknak. ½ 11 – kor a bérmálkozóknak tartunk megbeszélést és próbát a templomban. Megjelenés kötelező!!

Az elsőáldozás, ami a vírus miatt elmaradt, szeptember 27 – én vasárnap délelőtt 9 órai szentmisében lesz. Bérmálás, ami szintén a vírus miatt elmaradt, október 4 – én vasárnap délelőtt ½ 11 kor kezdődő szentmisében lesz.

Romló járványügyi helyzet miatt kötelező a maszk viselése a templomban és az irodai ügyfélfogadásnál. Magyar Katolikus Püspöki Kar közleménye szerint megbetegedett, köhögő, tüsszögő személyek ne vegyenek részt a szentmisén. Megértésüket köszönjük.

Szeptember 27 – én a Szentírás vasárnapja lesz. Ezen a napon van az elvándorlók és menekültek világnapja.

Ikt.sz.: PP-0021-0008/2020
Főpásztori rendelkezés
a járványügyi korlátozások részleges feloldásáról
Összhangban Magyarország Kormányának 168/2020. (IV.30.) Korm. rendeletével és a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia 2020. május 1-jén kiadott közleményével, a koronavírus-járvány hazánkba történt betörése után a további fertőzések elkerülése érdekében meghozott korlátozásokat részlegesen feloldva, a Kaposvári Egyházmegyében 2020. május 18. hétfőtől az alábbi rendelkezéseket léptetem életbe.
1. TEMPLOMAINKBAN
– A templomok, mint a lelki feltöltődés és imádság helyei különösen fontosak, ezért az eddigiek szerint lesznek nyitva, de továbbra is felelősen és körültekintően kell eljárni.
– A szenteltvíztartók legyenek mindenhol üresek. Bátorítsuk a híveket, hogy vigyenek haza otthonaikba szenteltvizet, melyet a sekrestyékben kérhetnek.
– Kerülni kell a közvetlen érintkezés (túl közeli tartózkodás, kézfogás, ölelés) minden formáját, s lehetőség szerint a készpénzhasználatot is.
– A templomban tartózkodók kötelesek szájat és orrot eltakaró eszközt (védőmaszk, sál, kendő) viselni (kivéve liturgia közben a celebránst és a kántort), s megtartani a másfél méter szociális távolságot.
– Csak azok a templomok tarthatnak nyitva, ahol gondoskodni tudnak az emberek által gyakran érintett felületek (kilincsek, ajtók, padok, korlátok, stb.) tisztán tartásáról és fertőtlenítéséről, minél rövidebb időközökkel, s ahol a belépőknek kézfertőtlenítési lehetőség áll rendelkezésére (a bejáratoknál mindenképpen).
– Ne helyezzünk ki közös használatú imakönyveket és egyéb tárgyakat sem.
2. NYILVÁNOS SZENTMISÉK
– Az egyházmegye területére a vasárnapi szentmisén való részvétel kötelezettsége alóli felmentést (CIC 87. k. 1. §., 1245. k.) továbbra is érvényben hagyom. Kérem az idősebb, ill. gyengébb egészségű testvéreket, hogy továbbra is maradjanak otthon, és a szentmiseközvetítések és személyes imádságaik által kapcsolódjanak be lelkileg az egyház imádságába.
– Légúti panaszokkal küzdő, valamint lázas betegek nem vehetnek részt közös liturgiákon.
– Ahol a mise előtt-után a fertőtlenítő takarítást meg tudják oldani, hétköznapokon és vasárnap is tartható nyilvános szentmise a hívek részvételével a templomban. Ez esetben fokozottan ügyelni kell a jelenlévők közötti 1,5 méter távolságra (az egy háztartásban élőkre ez nem vonatkozik), továbbá a szájat és orrot eltakaró eszköz használatára. Ahol ez növeli a biztonságot és kivitelezhető, javasoljuk a szabadtéri szentmisék tartását. A szabadtéri szentmisén és az áldoztatáskor is a résztvevők kötelesek megtartani egymástól a 1,5 méter távolságot, és a többi egészségügyi előírást is, melyek a szentmisére vonatkoznak.
– Ahol a templom kis mérete miatt nem megoldható a vasárnapi szentmise biztonságos végzése, ott továbbra se legyenek a hívek jelenlétében ünnepelt szentmisék! Ilyen helyeken a szentmise után vagy más alkalmas időpontban a templomban vagy a templom előtt lehet áldoztatni, az arra vonatkozó szabályok betartásával.
– A szentmiséken továbbra is kérjük a kézfogás, ill. a nyelvre és két szín alatti áldoztatás elhagyását és a kézbe áldoztatás általánossá tételét. További rendelkezésig ez az áldoztatás egyetlen lehetséges módja. – A szentmiséken csak a szükséges számú segédkező asszisztencia szolgáljon az oltárnál. Nekik is kötelező az orr-száj maszk viselése. – Az áldoztató (klerikus vagy világi) köteles közvetlen az áldoztatás megkezdése előtt és annak befejezése után higiénés kézfertőtlenítést végezni. Ha hozzáér az áldozó kezéhez, akkor ismételten fertőtlenítse kezét! Az áldoztatás ideje alatt köteles minden áldoztató orr-száj maszkot viselni. (Ezt a saját áldozásuk után, de még a kézfertőtlenítés előtt vegyék fel.) – Gondoskodjunk arról, hogy a hívek higiénés kézfertőtlenítést végezzenek a szentáldozás előtt. Aki védőkesztyűt visel annak a fertőtlenítése is szükséges! Az áldozáshoz járuló hívek a 1,5 méteres távolságot tartsák meg egymástól, a szájmaszkot a gumis pántnál fogva húzzák le még a kézfertőtlenítés előtt, majd az áldozás után húzzák vissza. (Ügyeljenek arra, hogy a maszk külső felszínét ne érintsék.)
– Áldoztatás másik lehetséges módja, amikor a hívek helyükön maradnak, így a megfelelő távolság megtartása biztosított. Akik áldozni szeretnének, állva maradnak a helyükön, a többiek leülnek. Egy védőmaszkot viselő segítő egy pumpás vagy spray-pumpás fertőtlenítővel segíti a hívek kézfertőtlenítését, ezután áldoztatja meg a védőmaszkot viselő áldoztató helyükön a híveket.
– A perselyadományokat távozáskor helyezzék a kosarakba vagy perselyekbe a kijáratnál, kerülve a csoportosulást. Hívjuk fel a hívek figyelmét arra, hogy banki átutalással is eljuttathatják adományukat vagy más célú támogatásukat.
– A fentiek betartatásáért a plébános a felelős. Amennyiben úgy látja, hogy egy adott helyen nem garantálható a járványügyi szabályok maradéktalan betartása, dönthet a nyilvános szentmisék további szüneteltetése mellett. Erről elektronikus levélben feltétlenül értesítse a Püspöki Irodát.
– A 65 év feletti vagy krónikus betegséggel küzdő paptestvérek nem kötelezettek nyilvános szentmise bemutatására. Amennyiben mégis nyilvánosan miséznek, ne áldoztassanak, hanem vegyék igénybe a diakónus vagy a megbízással rendelkező rendkívüli áldoztató segítségét.
– A liturgiát a római rítust jellemző nemes egyszerűséggel és józansággal végezzük és a helyzetnek megfelelő nem hosszú prédikációt mondjunk.
3. EGYÉB SZERTARTÁSOK
– Az MKPK 2020. március 17-én kelt döntése értelmében továbbra is érvényben van az általános feloldozás megadásának lehetősége. A fülgyónásra vonatkozóan kérem, hogy a hívek gyóntatása ne történjen gyóntatószékben. Ehelyett egy erre alkalmas, nagyobb helyiségben vagy szabadtéren kerüljön rá sor. Ez esetben is ügyelni kell a megfelelő távolságra, továbbá a szájat és orrot eltakaró eszköz használatára (gyónó és gyóntató részéről egyaránt).
– A keresztelést, amennyiben a kiszolgáltatása szükséges, szűk körben (szülők és keresztszülők jelenlétében) végezzük, betartva a fenti előírásokat.
– Az ünnepélyes esküvőket lehetőség szerint tegyék át későbbi időpontra. Egyébiránt a házasságkötést rendkívüli óvatossággal, a fenti szabályok maradéktalan betartásával, szűk körben (tanúk és szülők jelenlétében) ünnepeljék a templomban.
– Ünnepélyes elsőáldozás és bérmálás további rendelkezésig nem tartható.
– A betegellátás és a rendkívüli áldoztatás tekintetében mindenben kövessük az állami járványügyi előírásokat és a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia 2020. március 17-én megjelent rendelkezéséhez kiadott liturgikus mellékletet.
– A temetést továbbra is egyszerű formában és röviden végezzük a sírnál, a ravatalozó mellőzésével. A résztvevőket figyelmeztessük a megfelelő távolság és a szükséges óvintézkedések megtartására.
– Pap távollétében tartott vasárnapi igeliturgia a szentmiséhez hasonló feltételekkel tartható meg.
– Minden nyilvános, templomban tartott közösségi imádságra (rózsafüzér, litánia, szentségimádás stb.) a hétköznapi szentmisénél leírtak az irányadók (megfelelő távolság tartása, szájat és orrot eltakaró eszköz használata, éneklés mellőzése).
– Csoportos zarándoklatok, imatalálkozók, körmenetek további rendelkezésig nem tarthatók.
– Kérek mindenkit, hogy elsősorban saját lakóhelyének plébániáján vegyen részt a szentmisén.
– Külön felhívom a figyelmet arra, hogy a búcsújáróhelyek vasárnapi szentmiséin csak a helyi hívek vehetnek részt.
A fentiek további rendelkezésig érvényesek.
Kérem a Paptestvéreket, a lehető legtöbb fórumon hívják fel a hívek figyelmét e változásokra és szabályokra.
A hatóságokkal továbbra is készségesen működjünk együtt mindenben, és tartsuk be az általuk adott általános irányelveket.
Tevékeny és találékony lelkipásztori gondossággal figyeljünk egymásra, főleg segítségre szoruló, beteg és idős testvéreinkre.
Imádkozzunk továbbra is a Mindenható Istenhez a járvány elmúlásáért, és kérjük buzgón a Boldogságos Szűz Mária és Szent László király közbenjárását.
Kaposvár, 2020. május 15.
† Varga László
megyéspüspök

 

TELJES HITTAN KÉRDÉSEK ELSŐÁLDOZÓKNAK

1. Miért élünk a világon?
Azért élünk a világon, hogy Istent és szeretetét megismerjük, ezt viszonozzuk, és eljussunk az örök életre.
2. Hogyan szerette Isten a világot?
Úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát, Jézus Krisztust adta érte.
3. Hogyan viszonozzuk Isten szeretetét?
Isten szeretetét úgy viszonozzuk, hogy hiszünk Jézus Krisztusban: rábízzuk életünket, és elfogadjuk tanítását.
4. Hány részre osztjuk a Szentírás könyveit?
A Szentírás könyveit két részre osztjuk: az Ószövetség könyveire és az Újszövetség könyveire.
5. Milyen vallásúak vagyunk? Mi katolikus keresztény vallásúak vagyunk.
6. Mi az apostoli hitvallás? Az apostoli hitvallás hitünk rövid foglalata.
7. Hogyan szól az apostoli hitvallás?
Hiszek az egy Istenben, mindenható Atyában, mennynek és földnek, minden láthatónak és láthatatlannak Teremtőjében. Hiszek az egy Úrban, Jézus Krisztusban, Isten egyszülött Fiában, aki az Atyától született az idő kezdete előtt. Isten az Istentől, Világosság a Világosságtól, valóságos Isten a valóságos Istentől, született, de nem teremtmény, az Atyával egylényegű; és minden általa lett. Értünk, emberekért, a mi üdvösségürmért leszállott a mennyből.
Megtestesült a Szentlélek erejéből Szűz Máriától, és emberré lett. Poncius Pilátus alatt értünk keresztre feszítették, kínhalált szenvedett és eltemették. Harmadnapra feltámadott az Írások szerint, fölment a mennybe, ott ül az Atyának jobbján, de újra eljön dicsőségben, ítélni élőket és holtakat, és országának nem lesz vége. Hiszek a Szentlélekben, Urunkban és éltetőnkben, aki az Atyától és a Fiútól származik; akit éppúgy imádunk és dicsőítünk, mint az Atyát és a Fiút. Ô szólt a próféták szavával. Hiszek az egy, szent, katolikus és apostoli Anyaszentegyházban, vallom az egy keresztséget a bűnök bocsánatára, várom a holtak feltámadását és az eljövendő örök életet. Ámen.

Istenről
8. Ki az Isten? Isten az egész világ teremtő Ura és a mi mennyei Atyánk.
9. Milyen az Isten? Isten egészen más, mint a világ: Isten Szent és örökkévaló.
10. Hol van az Isten? Isten mindenütt jelen van: benne élünk, mozgunk és vagyunk.
11. Miért nem látjuk Istent földi életünkben? Azért nem látjuk Istent földi életünkben, mert Ő lélek.
12. Honnan tudjuk, hogy van Isten? Eszünk mondja, és a kinyilatkoztatás hirdeti, hogy van Isten.
13. Mit tud az Isten? Isten mindent tud.
14. Mit tehet meg az Isten? Isten mindent megtehet, amit csak akar, Isten mindenható.
15. Mit akar az Isten? Isten a jót akarja, a rosszat nem, azt csak megengedi, Ő végtelenül szent.
16. Miért engedi meg Isten a rosszat? Isten a nagyobb jó érdekében engedi meg a rosszat.
16. Milyen irántunk az Isten? Isten szeret minket, ezért igazságos és irgalmas hozzánk.
18. Hány Isten van? Egy Isten van. a HÁROM ISTENI személy: Atya, Fiú és Szentlélek.
19. Hogyan nevezzük a három isteni személyt egy szóval?
A három isteni személyt egy szóval Szentháromságnak nevezzük.

A teremtésről
20. Ki teremtette a világot? A világot Isten teremtette.
21. Hogyan teremtette Isten a világot? Isten csak akarta, hogy legyen, és meglett minden.
22. Mit tesz Isten most is a világgal? Isten most is gondoskodik a világról, fönntartja és kormányozza.
23. Hogyan gondoskodik Isten az emberekről?
Isten úgy gondoskodik az emberekről, hogy mindenkinek megadja, ami az üdvösségéhez szükséges.

Az angyalokról
24. Kik az angyalok? Az angyalok teremtett lelkek, akiknek értelmük és szabad akaratuk van, de testük nincs.
25. Honnan tudunk az angyalokról? Az angyalokról a kinyilatkoztatásból ( Bibliából ) tudunk.
26. Milyen angyalokat teremtett Isten? Isten csak jó angyalokat teremtett.
27. Jók maradtak – e mind az angyalok?
Az angyalok nem maradtak mind jók. Egyesek vétkeztek, ezek a gonosz lelkek, vagyis az ördögök.
28. Milyenek irántunk az angyalok?
Az angyalok szeretnek minket, imádkoznak értünk, és az üdvösség útján segítenek bennünket.
29. Hogyan nevezzük azokat az angyalokat, akik minket őriznek?
Azokat az angyalokat, akik minket őriznek, őrangyaloknak nevezzük.

Az emberről
30. Ki az ember?
Az ember Isten képére és hasonlatosságára teremtett személy, akinek teste és lelke van.
31. Mi az emberi méltóság alapja?
Az emberi méltóság alapja, hogy Isten értelmet és szabad akaratot adott nekünk, és meghívott az örök életre.

32. Milyennek teremtette Isten az embert?
Isten az embert férfinak és nőnek teremtette. Jónak teremtette, és gyermekévé fogadta.
33. Mi rontotta meg az emberek életét?
Az emberek életét az első bűn rontotta meg. Ezt a bűnt ősbűnnek ( eredeti bűnnek ) nevezzük.
34. Mi lett az ősbűn következménye? Az ősbűn következménye:
Elvesztettük az istengyermeki életet; Emberi természetünk is megsérült.
Ez minden ember öröksége: az áteredő bűn.
35. Hogyan könyörült meg Isten az embereken?
Isten Megváltót ígért és küldött, hogy az embereket a bűntől megváltsa és üdvözítse.

Jézus Krisztusról 36. Ki váltotta meg a világot? A világot Jézus Krisztus váltotta meg.
37. Kicsoda Jézus Krisztus?
Jézus Krisztus a második isteni személy, Isten egyszülött Fia, aki értünk emberré lett.
38. Mit jelent Jézus neve? Jézus neve Megváltót, Szabadítót, Üdvözítőt jelent.
39. Mit jelent a Krisztus szó? A Krisztus szó Messiást, Fölkentet jelent.
40. Hogyan lett a Fiúisten emberré?
A Fiúisten úgy lett emberré, hogy a Szentlélek ereje által Szűz Máriától emberi testben megszületett.
41. Jézus Krisztus Isten vagy ember?
Jézus Krisztus valóságos Isten és valóságos ember. Ő az Istenember.
42. Kit választott ki Isten, hogy a Megváltó anyja legyen?
Isten Szűz Máriát választotta ki, hogy a Megváltó anyja legyen.
43. Ki volt Jézus Krisztus nevelőapja? Jézus Krisztus nevelőapja Szent József volt.
44. Hol született Jézus? Jézus Betlehemben született.
45. Hol nevelkedett Jézus? Jézus Názáretben nevelkedett.
46. Mikor kezdett Jézus tanítani? Jézus mintegy 30 éves korában kezdett tanítani.
47. Minek nevezzük az Úr Jézus tanítását?
Az Úr Jézus tanítását evangéliumnak, vagyis örömhírnek nevezzük.
48. Mit szenvedett értünk Jézus élete utolsó napjaiban?
Az Olajfák hegyén vérrel verítékezett; megostorozták;
tövissel megkoronázták; a keresztet hordozta;
keresztre feszítve meghalt a Golgotán.
49. Miért szenvedett és halt meg Jézus?
Jézus azért szenvedett és halt meg, hogy megszabadítson minket a bűntől és a kárhozattól, és visszaszerezze az üdvösséghez szükséges kegyelmet.
50. Mikor ünnepeljük Jézus kereszthalálát? Jézus kereszthalálát nagypénteken ünnepeljük.
51. Mit tett Jézus halála után harmadnapon?
Jézus halála után harmadnapon, húsvét vasárnapján, dicsőségesen feltámadt.
52. Mit jelent az, hogy Jézus fölment a mennybe?
Azt jelenti, hogy Jézus befejezte földi küldetését, és visszament az Atyához, többé már nem hal meg.

53. Mikor jön el ismét Jézus? Jézus a világ végén jön el ismét.
54. Miért jön el Jézus a világ végén?
Jézus azért jön el a világ végén, hogy az embert föltámassza, megítélje, és a világot megújítsa.
55. Hogyan nevezzük a világ végén bekövetkező ítéletet?
A világ végén bekövetkező ítéletet utolsó ítéletnek nevezzük.
56. Mi lesz az emberek sorsa az utolsó ítélet után?
Az utolsó ítélet után a jók a mennyországba, a gonoszok pedig a pokolba jutnak.
57. Kik jutnak a pokolba? A pokolba azok jutnak, akik nem bánják meg bűneiket.

58. Mit tesz velünk Isten a világ végén?
Isten a világ végén mindnyájunkat feltámaszt. Testben – lélekben részesülünk az üdvösségben vagy a kárhozatban.
A Szentlélekről
59. Ki a Szentlélek?
A Szentlélek a Szentháromság harmadik személye, valóságos Isten az Atyával és a Fiúval együtt, akit Jézus Krisztus ígért meg és küldött el Egyházának.

Az Egyházról
60. Mi az Anyaszentegyház? Az Anyaszentegyház Isten újszövetségi népe, Krisztus titokzatos teste.

61. Kik tartoznak a Katolikus Egyházhoz?
Azok a megkeresztelt emberek, akik elfogadják a katolikus hitet és az Egyház szentségeit, közösségben a pápával és püspökeikkel.
62. Ki az Anyaszentegyház láthatatlan feje? Az Anyaszentegyház láthatatlan feje maga Jézus Krisztus.
63. Ki ma az Egyház látható feje? Az Egyház látható feje Szent Péter utóda, a római pápa. ( Ferenc pápa )
64. Kik az Egyház püspökei?
Az Egyház püspökei az apostolok utódai, az egyházmegyék főpásztorai, egységben a pápával.
65. Hány egyházat alapított Jézus Krisztus?
Jézus Krisztus egyetlen Egyházat alapított, ennek látható megvalósulásán fáradozik az ökumenikus mozgalom.
66. Kik jutnak a mennyországba?
A mennyországba a jók jutnak, akik egészen bűn nélkül vannak, és büntetést nem érdemelnek.
67. Mit jelent a tisztítóhely?
A tisztítóhely az azok állapota, akik bűneikre bocsánatot nyertek, de kell, hogy megtisztuljanak, mielőtt elnyerik a teljes boldogságot.
68. Mi a pokol, vagyis a kárhozat?
A pokol, vagyis a kárhozat azok örök szenvedése, akik — mint a gonoszlelkek — kizárták magukat Isten boldog örök életéből.
69. Mi a legnagyobb rossz az ember életében? Az ember életében a legnagyobb rossz a bűn.
70. Miért rossz a bűn? Elszakít az Istentől.
71. Mit kell tenni, ha valaki bűnt követ el? Bűnbánatot kell tartani.
72. Vajon megbocsát – e az Isten? Igen, mert az Isten végtelenül irgalmas, és szeret.
73. Mivel kezdte Jézus tanítását? Ezekkel a szavakkal: Tartsatok bűnbánatot.
74. Mikor alapította Krisztus a bűnbánat szentségét?
A bűnbánat szentségét a feltámadás délutánján alapította Jézus Krisztus.

A parancsolatok A főparancsolat
75. Hogyan fogalmazta meg Jézus Isten akaratát?
Jézus Isten akaratát a főparancsban így fogalmazta meg:
Szeresd Uradat, Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből, teljes elmédből és minden erődből. Szeresd felebarátodat, mint önmagadat.

76. Mikor szeretjük Istent mindennél jobban?
Akkor szeretjük Istent mindennél jobban, ha teljesítjük parancsait, és őt senkinek és semminek a kedvéért nem bántjuk meg.

77. Ki a mi felebarátunk? Minden ember felebarátunk, akár jóakarónk, akár ellenségünk.
78. Miért kell minden embert szeretnünk?
Azért kell minden embert szeretnünk, mert Jézus mindenkit egyformán szeret.

79. Miért kell ellenségünket szeretnünk?
Ellenségünket szeretnünk kell, mert felebarátunk, és az Úr Jézus is szerette ellenségeit.

80. Hogyan szól Isten tízparancsolata?
Isten tízparancsolata így szól:
1.Uradat, Istenedet imádd, és csak neki szolgálj!
2.Isten nevét hiába ne vedd!
3.Az Úr napját szenteld meg!
4.Atyádat és anyádat tiszteld!
5.Ne ölj!
6.Ne paráználkodj!
7.Ne lopj!
8.Ne hazudj, mások becsületében kárt ne tégy!
9.Felebarátod házastársát ne kívánd!
10.Mások tulajdonát ne kívánd!

81. Ki vétkezik Isten első parancsolata ellen?
Az vétkezik, aki nem hisz, aki nem imádkozik, aki valamit fontosabbnak tart az Istennél

82. Ki vétkezik Isten 2. parancsa ellen?
Vétkezik, aki káromkodik, átkozódik, hamisan esküszik, vagy feleslegesen használja Isten nevét.

83. Ki vétkezik Isten 3. parancsa ellen? Az vétkezik, aki nem jár szentmisére, elkésik, mise alatt tiszteletlenül viselkedik, beszélget, nevetgél…

84.. Kihez szól a 4. parancsolat?
A 4. parancsolat a gyerekek és a szülők, és az emberek egymás iránti kötelességét írja elő.
Mi a gyermekek kötelessége?
Szüleiket, vagy akik helyettesítik őket, szeretni, engedelmeskedni, örömet okozni, segíteni. Az öregekkel szemben szolgálatkésznek lenni.
Mi a szülők kötelessége?
Törődni gyermekük testével, lelkével.

85. Mit parancsol Isten az 5. parancsolattal?
Az élet és az egészség védelmét parancsolja Isten az 5. parancsolattal. Elsősorban a magamét, de embertársaimét is.

86. Ki vétkezik a saját élete ellen? Aki veszélynek teszi ki. Legsúlyosabban az öngyilkos.

87. Ki vétkezik a másik ember élete ellen?
Aki veszekszik, verekszik, csúfolódik, a másikat rosszra csábítja, megsebesíti, aki a másikat megöli.

88. Melyek a testi élet ellen elkövetett leggyakoribb bűnök? Gyilkosság, öngyilkosság; abortusz, eutanázia;
verekedés, testi sértés;
az élet és az egészség veszélyeztetése; a káros szenvedélyek;
a gyógyítás és segítségnyújtás elmulasztása.
89. Melyek a lelki élet ellen elkövetett leggyakoribb bűnök?
Mások bűnre tanítása és csábítása; a vallásos nevelés és önnevelés elhanyagolása; a bűnre vezető alkalom keresése; a lelkiismereti szabadság megsértése.
90. Mit véd Isten a 6. paranccsal?
Az embernek azokat a testrészeit védi, amelyekkel a házasságban az életet továbbadja.

91. Ki vétkezik az Isten 6. parancsa ellen?
Aki szemérmetlen a viselkedésben, a nézésben, az olvasásban, az öltözködésben, a gondolkozásban, a hallgatásban.

92 Ki vétkezik Isten 7. parancsa ellen?
Aki lop, csal, lusta, kárt okoz, élősködik, irigy, fösvény, pazarló. Dolgozz becsületesen!

93. Mit parancsol Isten a 8. paranccsal?
Isten a 8. paranccsal azt parancsolja, hogy légy az igazmondó. A hazudó ember a hazugság atyjának, az ördögnek a barátja.

94. Melyik a hazugság legcsúnyább fajtája?
A rágalom és a megszólás. Aki bármilyen formában hazudik, vagy embertársairól rosszat mond, az az Isten 8. parancsa ellen vétkezik Az okozott kárt jóvá kell tenni.

95 Kinek szól Isten 9. parancsolata?
Minden 14. életévét betöltött emberre. Felebarátod házastársát bűnre ne kívánd!

96. Mit parancsol Isten a 10. paranccsal?
Jól használd fel tulajdonodat. Ne légy pazarló, sem irigy. Tudj adni a tőled kérőnek, a rászorulónak.

A bűnről
97. Ki követ el bűnt? Bűnt az követ el, aki tudva és akarva nem engedelmeskedik Isten parancsának.
98. Hányféleképpen követhetünk el bűnt?
Bűnt követhetünk el: gondolattal, szóval, cselekedettel és a jónak elmulasztásával.
99. Egyenlő – e minden bűn? Nem minden bűn egyenlő, mert vannak halálos és bocsánatos bűnök.

100. Ki követ el halálos bűnt?
Halálos bűnt az követ el, aki fontos dologban, tudva és akarva nem engedelmeskedik Isten parancsának.
101. Milyen kárt okozunk magunknak a halálos bűnnel?
A halálos bűnnel elveszítjük a kegyelmi életet, vagyis a megszentelő kegyelmet.
102. Ki követ el bocsánatos bűnt?
Bocsánatos bűnt az követ el, aki kisebb dologban vagy nem egészen tudva és akarva nem engedelmeskedik Isten parancsának.
103. Miért veszélyes a bocsánatos bűn?
A bocsánatos bűn azért veszélyes, mert gyengíti a kegyelmi életet, és ezért hajlamossá tesz a halálos bűnre.
104. Melyek a legveszélyesebb bűnös hajlamok?
A legveszélyesebb bűnös hajlamok: kevélység;
fösvénység;
bűnös érzékiség; irigység;
torkosság; harag; lustaság.
Ezeket szoktuk főbűnöknek nevezni.

105. Ki vétkezik a Szentlélek ellen? A Szentlélek ellen az vétkezik, aki: vakmerően bizakodik; kétségbeesik; a megismert igazsággal szembeszegül; az Isten kegyelmét mástól irigyli; a bűnökben megátalkodik; mindhalálig nem bánja meg bűnét.

106. Mi kísért minket bűnre?
Bűnre rosszra hajló természetünk, a bűnös környezet és a gonosz lélek kísért minket.

107. Hogyan győzhetjük le a kísértést?
A kísértést legyőzhetjük, ha mindjárt kezdetben ellenállunk és Isten segítségét kérjük.

108. Mi lehet bűnre vezető alkalom?
Bűnre vezető alkalom lehet a rossz barát, társaság, hely, szórakozás és környezet, amely miatt könnyen vétkezhetünk, ha el nem kerüljük.

109. Mi a lelkiismeret?
A lelkiismeret Isten szava bennünk, amely bensőleg int arra, hogy mit tegyünk és mit ne tegyünk.
110. Hogyan alakítjuk ki magunkban a helyes lelkiismeretet?
A helyes lelkiismeretet úgy alakítjuk ki magunkban, ha készségesen hallgatunk az Isten szavára, amit az
Egyház tanít.
A szentségekről 111. Mik a szentségek?
A szentségek látható jelek, amelyek Jézus Krisztus rendeléséből láthatatlan kegyelmeket közvetítenek.
112. Hány szentség van? Hét szentség van:
a keresztség; a bérmálás;
az Eukarisztia;
a bűnbocsánat szentsége; a betegek kenete; az egyházi rend; a házasság.
113. Mely szentségekhez nem járulhat, aki tudja, hogy halálos bűnben van?
Aki tudja, hogy halálos bűnben van, az nem járulhat szentségekhez: bérmálás, Eukarisztia, betegek kenete, egyházi rend és házasság.

114. Mely szentségeket szabad csak egyszer felvenni?
A keresztség, a bérmálás és az egyházi rend, szentségét csak egyszer szabad felvenni, mert ezek eltörölhetetlen jegyet hagynak a lélekben.
A bűnbocsánat szentségéről ( Gyónásról ) 115. Mi a bűnbocsánat szentsége?
A bűnbocsánat szentsége az a szentség, amelyben a gyóntató pap feloldozása által elnyerjük Istentől bűneink bocsánatát, mert kiengesztelődünk az Istennel.

116. Ki törli el a személyes bűnt? A személyes bűnt Isten törli el a gyóntató pap feloldozása által.

117. Mi törli el a személyes bűnt? A személyes bűnt, a megbánás és az őszinte gyónás törli el.

118. Mikor kell gyónni?
Ha bűnt követtem el. Ha nem tartottam meg a parancsokat. Ajánlatos havi gyónással megtisztítani lelkemet a bűnöktől..

119. Milyen legyen a gyónásom?
Bűnbevallásom legyen őszinte, mondjam el minden bűnömet, bánjam, amit elkövettem, és ez szívből fakadó legyen
120. Miért kell a gyónásra készülni?
Mert a gyónás nagyon fontos szentség. Ez töröli el a személyes bűnt. Ismét Isten szeretett gyermekévé tesz.

121. Mi a szentgyónás hatása?
A szentgyónásban Isten megbocsátja bűneinket, visszaadja, illetve növeli bennünk a megszentelő kegyelmet, megment a kárhozattól, és erőt ad a bűn elleni küzdelemre.
122. Mikor kell gyónni?
Feltétlenül gyónni kell legalább évente kétszer, és ha halálos bűnt követtünk el, minél előbb. 123 Mikor mehetek gyónni? Ha komolyan felkészültem a gyónásra.

124. Miért ajánlatos a gyakori gyónás?
Azért ajánlatos a gyakori gyónás, mert a gyónásban Isten nemcsak a bűnt törli el, hanem helyes keresztény szemléletre is nevel minket.

125. Hogyan kell a gyónásra készülni?
1. Kérem a Szentlélek segítségét, hogy juttassa eszembe bűneimet.
2. Megvizsgálom lelkiismeretemet. megkérdezzük magunktól, mikor gyóntunk utoljára;
3. Megbánom bűneimet, gondosan számba vesszük bűneinket.

126 Hogyan vizsgálom meg lelkiismeretemet? A lelkitükör kérdéseire felelek magamban.

127. Mi a rendje a bűnbocsánat szentségének? ( Gyónásnak )
A bűnbocsánat szentségének rendje:
lelkiismeretvizsgálat;
bánat és erős fogadás;
bűnbevallás és feloldozás; elégtétel elvégzése.
128. Mit kell feltétlenül meggyónnunk?
Feltétlenül meg kell gyónnunk minden halálos bűnt, azok számát és a súlyosbító körülményeket is.

129. Mondd el a „ Gyónom a mindenható Istennek” imát!

130. Miért szükséges a bánat és erős fogadás?
A bánat és erős fogadás azért szükséges, mert ezek nélkül nincs bűnbocsánat.
131. Mikor van bánatunk? Akkor van bánatunk, ha szívből sajnáljuk, hogy Istent megbántottuk.
132. Mi az erős fogadás?
Az erős fogadás komoly elhatározás, hogy Isten segítségével a jóra törekszünk és a bűnt kerüljük.
133. Mit cselekszünk, amikor gyónunk?
Amikor gyónunk, akkor őszintén megvalljuk bűneinket a gyóntató papnak, hogy azoktól feloldozzon minket. A pap Krisztus személyét képviseli és az Egyház nevében cselekszik.
134. Mit kell tennie annak, aki halálos bűnt kifelejtett a gyónásból?
Aki halálos bűnt kifelejtett a gyónásból, annak Isten megbocsátotta bűnét, de a következő gyónásban meg kell vallania.
135. Mit kell tennie annak, aki szándékosan kihagyott a gyónásból halálos bűnt?
Aki a gyónásból szándékosan kihagyott halálos bűnt, annak gyónása érvénytelen és szentségtörő, ezért az egész gyónást meg kell ismételnie.
136. Mit tesz a gyóntató pap a bűnbevallás után?
A gyóntató pap tanácsaival segíti a gyónót, elégtételt ad, és az Úr Jézustól kapott hatalmával feloldozza a gyónót bűneitől.
137. Mit teszünk a szentgyónás után?
A szentgyónás után hálát adunk Istennek, hogy megbocsátotta bűneinket, és elvégezzük az elégtételt.
138. Mi az elégtétel?
Az az ima, vagy jócselekedet amit a gyónáskor kapok. Ezzel teszek eleget a bűneimért. Ha nem végzem el az elégtételt továbbra is megmaradnak bűneim, és ha így áldozom, nagyon súlyos bűnt ( Szentségtörést ) követek el.
Tehát az elégtétel: imádság vagy jócselekedet, ami jele annak, hogy készek vagyunk bűneinket jóvá tenni. A teljes elégtételhez hozzátartozik az okozott kárnak a jóvátétele is.

139. Mondd el a „ Teljes szívemből bánom” imát!

140. Mit kell tennünk, ha halálos bűnünk van, de nincs alkalmunk meggyónni?
Ha halálos bűnünk van, de nincs alkalmunk meggyónni, akkor Isten iránti szeretetből megbánjuk bűneinket a gyónás őszinte szándékával.
Gyónásodat így végezd:
Belépsz a gyóntatószékbe és köszönsz: Dicsértessék a Jézus Krisztus!
Letérdelsz és keresztet vetsz magadra:
Az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. Ámen.
Ezután így folytatod: Gyónom a mindenható Istennek.
Utoljára gyóntam … azóta ezeket a bűnöket követtem el.
Ezután felsorolod bűneidet …
Majd ezt mondod: Más bűnömre nem emlékszem. Figyelmesen meghallgatod lelki atyád tanácsát, szavait, és ha lelki atyád kérdésekkel segít neked, te őszintén válaszolj.
Általa a Szentlélek szól most hozzád.
A bűnöket jóvá kell tenni: az elégtételt gondosan meghallgatod és megjegyzed.
Ezek után megbánod bűneidet a következő imával:
Teljes szívemből bánom minden bűnömet, mert azokkal a jó Istent megbántottam. Ígérem, hogy Isten segítségével a jóra törekszem, és a bűnt kerülöm.

Amikor lelki atyád feloldozást ad, keresztet vetsz magadra, és ráfeleled: Ámen.
Lelki atyád így búcsúzik el tőled: Isten megbocsátotta bűneidet! Menj békével!
Utána, megköszönöd a gyóntatást, majd felállsz, köszönsz, és kijössz a gyóntatószékből. Mikor kijöttél, mondd el a gyónás után KÖSZÖNÖM URAM, hogy újra tiszta lehetek! Azután végezd el a feladott elégtételt.

Az Eukarisztiáról ( Oltáriszentségről )
141. Hogyan juthatok az Eukarisztiához? ( Oltáriszentséghez )
A szentmisében a papok a kenyeret Jézus Krisztus testévé, a bort pedig az Ő vérévé változtatják át. Tőlük kapom meg a szentáldozáskor, Jézus Testét.
142. Mi az Eukarisztia, vagyis az Oltáriszentség?
Az Eukarisztia, vagyis az Oltáriszentség az Úr Jézus valóságos teste és vére a kenyér és bor színe alatt.
143 Milyen parancsot adott Jézus az Eukarisztiáról? Ezt cselekedjétek az én emlékezetemre.
144. Miért rendelte az Úr Jézus az Eukarisztiát? ( Oltáriszentséget )
Azért rendelte az Úr Jézus az Eukarisztiát, hogy jelenvalóvá váljék keresztáldozata, testével és vérével, tápláljon minket, és jelenlétével erősítse életemet.
145. Mikor rendelte az Úr Jézus az Eukarisztiát?
Az Eukarisztiát az Úr Jézus az utolsó vacsorán. Nagycsütörtökön alapította.
146. Mit tett az Úr Jézus e szavakkal: “Ez az én Testem, ez az én Vérem”?
Az Úr Jézus e szavakkal: “Ez az én testem, ez az én vérem”, átváltoztatta a kenyeret és a bort az ô
Testévé és Vérévé.
147. Mit mondott az Eukarisztiáról?
Aki eszi az Ő testét és issza az Ő vérét, az örökké él, aki nem eszi az Ő testét és nem issza az Ő vérét abban nem lesz élet. Még ha élni látszik, akkor is halott.

148. Kiknek adott az Úr Jézus hatalmat, hogy a kenyeret és a bort testévé és vérévé változtassák át? Az Úr Jézus az apostoloknak és utódaiknak adott hatalmat, hogy a kenyeret és a bort testévé és vérévé változtassák át.
149. Mikor változtatják át a püspökök és a papok a kenyeret és a bort az Úr Jézus testévé és vérévé?
A püspökök és a papok a szentmisében változtatják át a kenyeret és a bort az Úr Jézus testévé és vérévé. 150. Mi történik, amikor áldozunk? Amikor áldozunk, az Úr Jézus testét és vérét vesszük magunkhoz.
151. Ki áldozhat?
Akinek tiszta a lelke, elvégezte a gyónást és áldozás előtt szentségi böjtöt tartott.
Bűnösen, nem szabad áldozni!
152. Hogyan készülünk lelkileg a szentáldozásra?
Lelkileg úgy készülünk a szentáldozásra, hogy: a halálos bűnöktől megtisztítjuk lelkünket a szentgyónásban, a bocsánatos bűnöket pedig megbánjuk; és imádságos lélekkel várjuk a Jézussal való találkozást.
153. Hogyan készülünk testileg a szentáldozásra?
Testileg úgy készülünk a szentáldozásra, hogy megtartjuk az egyórás szentségi böjtöt, és megfelelő módon öltözködünk.
154. Hogyan áldozhatunk? Áldozni lehet nyelvre és kézbe.
155. Mit teszünk a szentáldozás után?
Szentáldozás után imádjuk az Úr Jézust, hálát adunk neki, rábízzuk magunkat, és segítségét kérjük.
156. Mi a szentáldozás hatása?
A szentáldozás egyesít Jézussal, növeli bennünk a szeretetet és az istengyermeki életet, erősíti bennünk az Egyházhoz tartozást és az örök élet zálogát adja nekünk.
157. Ki áldozik méltatlanul? Az áldozik méltatlanul, aki tudatosan halálos bűnben áldozik. Ez szentségtörés.
158. Mi jelzi templomainkban, hogy az Úr Jézus az Eukarisztiában jelen van?
Templomainkban az örökmécses jelzi, hogy az Úr Jézus az Eukarisztiában jelen van.
159. Hogyan köszöntjük az Úr Jézust az Oltáriszentségben?
Az Úr Jézust térdhajtással köszöntjük az Oltáriszentségben.
160. Hogyan van jelen Jézus az Oltáriszentségben?
Az Oltáriszentségben a feltámadt Jézus van jelen, istenségével és emberségével, testével és vérével, egészen és osztatlanul, mindkét szín alatt.
161 Minden kenyér Jézus teste és minden bor Jézus vére?
Nem, csak az a kenyér Jézus teste és az a bor az Ő vére, amelyiket a pap a szentmisében átváltoztat. Ezért nagy dolog ha valaki pap lesz, mert csak a papnak van hatalma erre.

Az imádságról
162. Mit teszünk, amikor imádkozunk? Amikor imádkozunk, Istennel beszélünk.
163. Miért imádkozunk?
Azért imádkozunk, mert Jézus Krisztus példát adott rá, megparancsolta, és az imádság Istenhez kapcsolja életünket.
164. Hogyan kell imádkoznunk, ha Istentől valamit kérünk?
Ha Istentől valamit kérünk bizalommal, állhatatosan és Isten akaratában megnyugodva kell imádkoznunk.
165. Mikor kell imádkozni? Rendszeresen kell imádkozni, naponta, legalább reggel és este.
166. Kikért imádkozzunk? Mindenkiért imádkozzunk, élőkért és holtakért, különösen szeretteinkért.
167. Mivel kezdjük és végezzük az imádságot? Az imádságot keresztvetéssel kezdjük és végezzük.
168. Melyik a legszentebb imádság?
A legszentebb imádság a Miatyánk, amelyre az Úr Jézus tanított minket.
169. Imádkozhatunk – e a szentekhez?
Imádkozhatunk a szentekhez, mert általuk is Istenhez fordulunk, és bennük Isten ajándékát magasztaljuk.
170. Melyik imádsággal köszöntjük Jézus édesanyját?
Jézus édesanyját az angyali üdvözlettel, vagyis az Üdvözlégy Máriával köszöntjük.
171. Melyek még a legismertebb imádságaink?
Legismertebb imádságaink: a hitvallások, az Úrangyala, a rózsafüzér vagyis a szentolvasó, a keresztúti ájtatosság és a litániák.
172. Mit fejezünk ki az “Ámen” szóval?
Az “Ámen” szóval, azt mondjuk: Úgy legyen! Igaz ! Isten tanításának és akaratának elfogadását fejezzük ki.

173. Mondd el a reggeli, esti imát !

174. Mondd el az étkezés előtti és utáni imát !

175. Ha fiú vagy, lennél pap azért, hogy feloldozd az embereket bűneiktől?
Látod, a leghatalmasabb ember: egy miniszter, király sem teheti ezt meg, csak a pap! 176. Ha fiú vagy, lennél pap azért, hogy szentmisét bemutass?
Látod, a leghatalmasabb ember: egy miniszter, király sem teheti ezt meg, csak a pap!

Az Anyaszentegyház öt parancsolata 177. Hogyan szól a Anyaszentegyház öt parancsolata?
1. A vasárnapot és az ünnepeket szentmisével és munkaszünettel szenteld meg!
2. A pénteki bűnbánati napokat és a parancsolt böjtöket tartsd meg!
3. Évente gyónjál és legalább húsvéti időben áldozzál!
4. Házasságodat az Egyház törvényei szerint kösd meg, és gyermekeidet katolikus módon neveld!
5. Az Egyházat anyagi hozzájárulásoddal is támogasd!

178. Melyek a kötelező ünnepek?
A kötelező ünnepek a vasárnapon kívül: Karácsony, Húsvét, Pünkösd, Újév, Nagyboldogasszony.
179. Hogyan kell az Anyaszentegyház ünnepeit megszentelni?
Úgy kell az Anyaszentegyház ünnepeit megszentelni, mint a vasárnapokat.
180. Hogyan kell a pénteki bűnbánati napokat megtartani?
A bűnbánati napokat hústól való tartózkodással, vagy jócselekedettel, önmegtagadással, és imádsággal kell megtartani.
181. Mikor van kötelező hústilalom? Kötelező hústilalom hamvazószerdán és nagyböjt péntekjein van.

182. Mit jelent a szigorú böjt?
A szigorú böjt napi háromszori étkezésből egyszeri jóllakást jelent, amely 18 éves kortól 60 éves korig kötelező.
183. Mikor van szigorú böjt? Szigorú böjt hamvazószerdán és nagypénteken van.

184. Kik vannak felmentve a böjt és a hústilalom alól?
Azok vannak felmentve, akik nem saját asztaluknál étkeznek, a betegek és akik felmentést kaptak.

185. Mikor kezdődik és meddig tart a húsvéti szentáldozás és szentgyónás ideje?
A húsvéti szentgyónás és szentáldozás ideje hamvazószerdától Szentháromság vasárnapig tart.

TELJES HITTAN KÉRDÉSEK A BÉRMÁLKOZÓKNAK
1. Miért élünk a világon?
Azért élünk a világon, hogy Istent és szeretetét megismerjük, ezt viszonozzuk, és eljussunk az örök életre.
2. Hogyan szerette Isten a világot?
Úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát, Krisztust adta érte.
3. Hogyan viszonozzuk Isten szeretetét?
Isten szeretetét úgy viszonozzuk, hogy hiszünk Jézus Krisztusban: rábízzuk életünket, és elfogadjuk tanítását.
4. Mit kell hinnünk?
Azt kell hinnünk, amit Isten kinyilatkoztatott.
5. Mi a kinyilatkoztatás?
A kinyilatkoztatás Isten üzenete az emberekhez.
6. Kire bízta Jézus Krisztus a kinyilatkoztatást?
Jézus Krisztus a kinyilatkoztatást Anyaszentegyházára bízta.
7. Hogyan őrzi az Anyaszentegyház a kinyilatkoztatást?
Az Anyaszentegyház a kinyilatkoztatást a Szentírásban és a Szenthagyományban őrzi.
8. Mi a Szentírás?
A Szentírás azoknak a könyveknek a gyűjteménye, amelyeket az Anyaszentegyház
Istentől sugalmazottaknak ismer el.
9. Mi a sugalmazás?
A sugalmazás a Szentléleknek az a tevékenysége, amivel biztosítja, hogy a
sugalmazott emberek le tudják írni biztosan, hűségesen és tévedés nélkül Istennek a mi üdvösségünkre adott üzenetét.
10. Hány részre osztjuk a Szentírás könyveit?
A Szentírás könyveit két részre osztjuk: az Ószövetség könyveire (45 könyv, héber nyelven) és az Újszövetség könyveire (27 könyv, görög nyelven).
11. Mi a Szenthagyomány?
A Szenthagyomány az Anyaszentegyház élő tanítása, amely az apostolok igehirdetésén alapul.
12. Melyik vallásban található meg a teljes kinyilatkoztatás?
A teljes kinyilatkoztatás a katolikus keresztény vallásban található meg.
13. Milyen vallásúak vagyunk?
Mi katolikus keresztény vallásúak vagyunk.
Az Apostoli Hitvallás
14. Mi az apostoli hitvallás?
Az apostoli hitvallás hitünk rövid foglalata.
15. Hogyan szól az apostoli hitvallás?
HISZEK EGY ISTENBEN, mindenható Atyában, mennynek és földnek Teremtőjében. És Jézus Krisztusban, az Ő egyszülött Fiában, a mi Urunkban; aki fogantatott Szentlélektől, született Szűz Máriától; szenvedett Poncius Pilátus alatt; megfeszítették, meghalt és eltemették. Alászállt a poklokra, harmadnapon feltámadt a halottak közül; fölment a mennybe, ott ül a mindenható Atyaisten jobbján; onnan jön el ítélni élőket és holtakat. Hiszek Szentlélekben. Hiszem a katolikus Anyaszentegyházat; a szentek közösségét, a bűnök bocsánatát; a test feltámadását és az örök életet. Ámen.
1
16. Mit vallunk meg az apostoli hitvallásban?
Az apostoli hitvallásban megvalljuk, hogy hiszünk a háromszemélyű egy Istenben: az Atyában, a Fiúban és a Szentlélekben; Teremtőnkben, Megváltónkban és Megszentelőnkben.
Istenről
17. Ki az Isten?
Isten az egész világ teremtő Ura és a mi mennyei Atyánk.
18. Milyen az Isten?
Isten egészen más, mint a világ: Isten Szent és örökkévaló.
19. Hol van az Isten?
Isten mindenütt jelen van: benne élünk, mozgunk és vagyunk.
20. Miért nem látjuk Istent földi életünkben?
Azért nem látjuk Istent földi életünkben, mert Ô lélek.
21. Honnan tudjuk, hogy van Isten?
Eszünk mondja, és a kinyilatkoztatás hirdeti, hogy van Isten.
22. Mit tud az Isten?
Isten mindent tud.
23. Mit tehet meg az Isten?
Isten mindent megtehet, amit csak akar, Isten mindenható.
24. Mit akar az Isten?
Isten a jót akarja, a rosszat nem, azt csak megengedi, ô végtelenül szent.
25. Miért engedi meg Isten a rosszat?
Isten a nagyobb jó érdekében engedi meg a rosszat.
26. Milyen irántunk az Isten?
Isten szeret minket, ezért igazságos és irgalmas hozzánk.
27. Hány Isten van?
Egy Isten van, aki három személy: Atya, Fiú és Szentlélek.
28. Hogyan nevezzük a három isteni személyt egy szóval?
Egy szóval Szentháromságnak nevezzük.
A teremtésről
29. Ki teremtette a világot?
A világot Isten teremtette.
30. Hogyan teremtette Isten a világot?
Isten csak akarta, hogy legyen, és meglett minden.
31. Mit tesz Isten most is a világgal?
Isten most is gondoskodik a világról, fönntartja és kormányozza.
32. Hogyan gondoskodik Isten az emberekről?
Isten úgy gondoskodik az emberekről, hogy mindenkinek megadja, ami az üdvösségéhez szükséges.
Az angyalokról
33. Kik az angyalok?
Az angyalok teremtett lelkek, akiknek értelmük és szabad akaratuk van, de testük nincs.
34. Honnan tudunk az angyalokról?
Az angyalokról a kinyilatkoztatásból tudunk.
35. Milyen angyalokat teremtett Isten?
Isten csak jó angyalokat teremtett.
36. Jók maradtak-e mind az angyalok?
Az angyalok nem maradtak mind jók. Egyesek vétkeztek, ezek a gonosz lelkek, vagyis az ördögök.
37. Milyenek irántunk az angyalok?
Az angyalok szeretnek minket, imádkoznak értünk, és az üdvösség útján segítenek bennünket.
38. Hogyan nevezzük azokat az angyalokat, akik minket őriznek?
Azokat az angyalokat, akik minket őriznek, őrangyaloknak nevezzük.
2
Az emberről
39. Ki az ember?
Az ember Isten képére és hasonlatosságára teremtett személy, akinek teste és lelke van.
40. Mi az emberi méltóság alapja?
Az emberi méltóság alapja, hogy Isten értelmet és szabad akaratot adott nekünk, és meghívott az örök életre.
41. Milyennek teremtette Isten az embert?
Isten az embert férfinak és nőnek teremtette. Jónak teremtette, és gyermekévé fogadta.
42. Mi rontotta meg az emberek életét?
Az emberek életét az első bűn rontotta meg. Ezt a bűnt ősbűnnek nevezzük.
43. Mi lett az ősbűn következménye?
Az ősbűn következménye:
Elvesztettük az istengyermeki életet;
Emberi természetünk is megsérült.
Ez minden ember öröksége: az áteredő bűn.
44. Hogyan könyörült meg Isten az embereken?
Isten Megváltót ígért és küldött, hogy az embereket a bűntől megváltsa és üdvözítse.
Jézus Krisztusról
45. Ki váltotta meg a világot?
A világot Jézus Krisztus váltotta meg.
46. Kicsoda Jézus Krisztus?
Jézus Krisztus a második isteni személy, Isten egyszülött Fia, aki értünk emberré lett.
47. Mit jelent Jézus neve?
Jézus neve Megváltót, Szabadítót, Üdvözítőt jelent.
48. Mit jelent a Krisztus szó?
A Krisztus szó Messiást, Fölkentet jelent.
49. Hogyan lett a Fiúisten emberré?
A Fiúisten úgy lett emberré, hogy a Szentlélek ereje által Szűz Máriától emberi testet és lelket vett fel.
50. Jézus Krisztus Isten vagy ember?
Jézus Krisztus valóságos Isten és valóságos ember. Ô az Istenember.
51. Kit választott ki Isten, hogy a Megváltó anyja legyen?
Isten Szűz Máriát választotta ki, hogy a Megváltó anyja legyen.
52. Milyen ajándékokat kapott Szűz Mária Istentől?
Az istenanyaságot, a szeplőtelen fogantatást, a szűzi anyaságot, a bűntelen életet és a mennybevételt. Ô az Egyház édesanyja.
53. Ki volt Jézus Krisztus nevelőapja?
Jézus Krisztus nevelőapja Szent József volt.
54. Miért lett a Fiúisten emberré?
A Fiúisten azért lett emberré, hogy az Atyát megdicsőítse, minket szóval és példával tanítson, életével, halálával és feltámadásával megváltson.
55. Hol született Jézus?
Jézus Betlehemben született.
56. Hol nevelkedett Jézus?
Jézus Názáretben nevelkedett.
57. Mikor kezdett Jézus tanítani?
Jézus mintegy 30 éves korában kezdett tanítani.
58. Mit tanított az Úr Jézus?
Az Úr Jézus azt tanította, amit hinnünk és cselekednünk kell, hogy Isten gyermekei és Isten Országának tagjai legyünk.
59. Minek nevezzük az Úr Jézus tanítását?
Az Úr Jézus tanítását evangéliumnak, vagyis örömhírnek nevezzük.
60. Mit szenvedett értünk Jézus élete utolsó napjaiban?
Az Olajfák hegyén vérrel verítékezett; megostorozták; tövissel megkoronázták; a keresztet hordozta; keresztre feszítve meghalt a Golgotán.
3
61. Miért szenvedett és halt meg Jézus?
Jézus azért szenvedett és halt meg, hogy megszabadítson minket a bűntől és a kárhozattól, és visszaszerezze az üdvösséghez szükséges kegyelmet.
62. Mire tanít minket Jézus szenvedésével és kereszthalálával?
Jézus szenvedésével és kereszthalálával arra tanít minket, hogy a mi keresztjeinknek is érdemszerző értéke van.
63. Kénytelen volt-e Jézus szenvedni?
Jézus nem volt kénytelen szenvedni, önként áldozta fel magát minden ember bűnéért.
64. Mikor ünnepeljük Jézus kereszthalálát?
Jézus kereszthalálát nagypénteken ünnepeljük.
65. Mit jelent az apostoli hitvallásban, hogy Jézus “alászállt a poklokra”?
Ez a kifejezés azt jelenti, hogy Jézus valóban meghalt, és a megváltás az előtte elhunytakra is kiterjed.
66. Mit tett Jézus halála után harmadnapon?
Jézus halála után harmadnapon, húsvét vasárnapján, dicsőségesen feltámadt.
67. Mit jelent számunkra Jézus feltámadása?
Jézus feltámadása annyit jelent, hogy győzött a bűn és a halál fölött, ezért hitünk alapja és reményünk záloga: Ô az élő és feltámadt Úr.
68. Mit jelent az, hogy Jézus fölment a mennybe?
Azt jelenti, hogy Jézus befejezte földi küldetését, és többé már nem hal meg.
69. Mit jelentenek e szavak: “ott ül a mindenható Atya Isten jobbján”?
E szavak azt jelentik, hogy Jézus emberi természetével is részt vesz az Atya dicsőségében és közbenjár értünk.
70. Mikor jön el ismét Jézus?
Jézus a világ végén jön el ismét.
71. Miért jön el Jézus a világ végén?
Jézus azért jön el a világ végén, hogy az embert föltámassza, megítélje, és a világot megújítsa.
72. Hogyan nevezzük a világ végén bekövetkező ítéletet?
A világ végén bekövetkező ítéletet utolsó ítéletnek nevezzük.
73. Mi lesz az emberek sorsa az utolsó ítélet után?
Az utolsó ítélet után a jók a mennyországba, a gonoszok pedig a pokolba jutnak.
A Szentlélekről
74. Ki a Szentlélek?
A Szentlélek a Szentháromság harmadik személye, valóságos Isten az Atyával és a Fiúval együtt, akit Jézus Krisztus ígért meg és küldött el Egyházának.
75. Mikor szállott a Szentlélek az apostolokra?
A Szentlélek pünkösd napján szállott az apostolokra.
76. Miért jött el a Szentlélek?
A Szentlélek azért jött el, hogy a világ végéig az Egyház éltető lelke legyen.
77. Hogyan munkálkodik a Szentlélek az Egyházban?
A Szentlélek vezeti az Egyházat a tanításban, az emberek megszentelésében és a pásztori szolgálatban.
Az Egyházról
78. Mi az Anyaszentegyház?
Az Anyaszentegyház Isten újszövetségi népe, Krisztus titokzatos teste.
79. Kik tartoznak a Katolikus Egyházhoz?
Azok a megkeresztelt emberek, akik elfogadják a katolikus hitet és az Egyház szentségeit, közösségben a pápával és püspökeikkel.
80. Ki alapította az Anyaszentegyházat?
Az Anyaszentegyházat Jézus Krisztus alapította.
81. Ki az Anyaszentegyház láthatatlan feje?
Az Anyaszentegyház láthatatlan feje maga Jézus Krisztus.
82. Kit tett Jézus Krisztus az Anyaszentegyház látható fejévé?
Jézus Krisztus Szent Péter apostolt tette az Anyaszentegyház látható fejévé.
4
83. Ki ma az Egyház látható feje?
Az Egyház látható feje Szent Péter utóda, a római pápa.
84. Kik az Egyház püspökei?
Az Egyház püspökei az apostolok utódai, az egyházmegyék főpásztorai, egységben a pápával.
85. Kik segítik a püspököket küldetésükben?
A püspököket küldetésükben az áldozópapok és a diákonusok segítik.
86. Mi a küldetése a világi híveknek az Egyházban.
A világi hívek küldetése, hogy együttműködve lelkipásztoraikkal építsék Krisztus testét, mindenki a maga élethivatásának megfelelően.
87. Hány egyházat alapított Jézus Krisztus?
Jézus Krisztus egyetlen Egyházat alapított, ennek látható megvalósulásán fáradozik az ökumenikus mozgalom.
88. Melyek Jézus Krisztus Egyházának lényeges tulajdonságai?
Jézus Krisztus Egyházának ezek a lényeges tulajdonságai: egy, szent, katolikus (egyetemes), apostoli.
89. Miért alapította az Úr Jézus az Egyházat?
Az Úr Jézus azért alapította az Egyházat, hogy Isten Országát terjesztve az örök üdvösségre vezesse az embereket.
90. Kihez szól az Egyház küldetése?
Az Egyház küldetése minden emberhez szól.
91. Kik tanítják az Egyházban tévedés nélkül az igaz hitet?
Az igaz hitet tévedés nélkül a pápa és a vele egyesült püspökök tanítják.
92. Miben nem tévedhet a tanító Egyház?
A tanító Egyház a hit és erkölcs tanításában nem tévedhet.
93. Mi biztosítja az Egyház tévedhetetlenségét?
Az Egyház tévedhetetlenségét Krisztus ígérete, a Szentlélek működése biztosítja.
94. Ki zárja ki magát az Egyház közösségéből?
Az zárja ki magát az Egyház közösségéből, aki megismert katolikus hitét megtagadja.
95. Mit jelent a szentek közössége?
A szentek közössége azt jelenti, hogy az Egyház élő és meghalt hívei Krisztussal és egymással összetartoznak, és egymáson segíthetnek.
96. Kik tartoznak a szentek közösségéhez?
A szentek közösségéhez tartoznak:
a földön élő keresztények, vagyis a zarándokegyház;
a tisztítóhelyen szenvedő lelkek, vagyis a szenvedő egyház;
az üdvözültek a mennyországban, vagyis a győzedelmes egyház.
97. Mivel segítenek minket az üdvözültek?
Az üdvözültek azzal segítenek minket, hogy közbenjárnak értünk.
98. Mivel segíthetünk a tisztítóhelyen szenvedő lelkeken?
A tisztítóhelyen szenvedő lelkeken imádsággal, jócselekedetekkel, búcsúkkal és különösen
szentmiseáldozattal segíthetünk.
99. Hogyan segítik egymást a zarándokegyház tagjai az üdvösség útján?
A zarándokegyház tagjai imádsággal, áldozattal és tanúságtétellel segítik egymást az üdvösség útján.
100. Mit tanít az apostoli hitvallás a bűnök bocsánatáról?
Az apostoli hitvallás a bűnök bocsánatáról azt tanítja, hogy az Egyház szolgálata által Istentől minden bűnre bocsánatot nyerhetünk.
101. Mit jelent a rítus?
A rítus azt jelenti, hogy az azonos hitet valló katolikus keresztények saját egyházi törvények, böjti fegyelem és szertartások által vallják meg hitüket.
102. Milyen rítusú katolikus keresztények élnek Magyarországon?
Magyarországon latin, görög és örmény rítusú katolikus keresztények élnek.
5
A végső dolgokról
103. Mi történik az emberrel, amikor meghal?
Amikor az ember meghal, a földi életből átlépünk az örökkévalóságba, ahol Isten megítél minket.
104. Hogyan nevezzük a halál utáni ítéletet?
A halál utáni ítéletet külön ítéletnek nevezzük.
105. Mi lesz az ember sorsa a külön ítélet után?
Az ember sorsa a külön ítélet után vagy a mennyország, vagy a tisztítóhely, vagy a pokol.
106. Mi a mennyország, vagyis az üdvösség?
A mennyország, vagyis az üdvösség részesedés Isten boldog örök életében.
107. Kik jutnak a mennyországba?
A mennyországba a jók jutnak, akik egészen bűn nélkül vannak és büntetést nem érdemelnek.
108. Mit jelent a tisztítóhely?
A tisztítóhely a azok állapota, akik bűneikre bocsánatot nyertek, de kell, hogy megtisztuljanak, mielőtt elnyerik a teljes boldogságot.
109. Mi a pokol, vagyis a kárhozat?
A pokol, vagyis a kárhozat azok örök szenvedése, akik — mint a gonoszlelkek — kizárták magukat Isten boldog örök életéből.
110. Kik jutnak a pokolba?
A pokolba azok jutnak, akik halálos bűnben halnak meg.
111. Mit tesz velünk Isten a világ végén?
Isten a világ végén mindnyájunkat feltámaszt. Testben-lélekben részesülünk az üdvösségben vagy a kárhozatban.
A parancsolatok
112. Mire kötelez minket a keresztény hit?
A keresztény hit nemcsak arra kötelez minket, hogy elhiggyük Isten üzenetét, hanem arra is, hogy teljesítsük Isten akaratát.
A főparancsolat
113. Hogyan fogalmazta meg Jézus Isten akaratát?
Jézus Isten akaratát a főparancsban így fogalmazta meg:
Szeresd Uradat, Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből, teljes elmédből és minden erődből.
Szeresd felebarátodat, mint önmagadat.
114. Mikor szeretjük Istent mindennél jobban?
Akkor szeretjük Istent mindennél jobban, ha teljesítjük parancsait, és őt senkinek és semminek a kedvéért nem bántjuk meg.
115. Mikor szeretjük magunkat helyesen?
Akkor szeretjük magunkat helyesen, ha mindent megteszünk a magunk és mások üdvösségéért.
116. Ki a mi felebarátunk?
Minden ember felebarátunk, akár jóakarónk, akár ellenségünk.
117. Mikor szeretjük felebarátunkat úgy, mint magunkat?
Akkor szeretjük felebarátunkat úgy, mint magunkat, ha önzetlenül megteszünk mindent, ami üdvösségére szolgál.
118. Miért kell minden embert szeretnünk?
Azért kell minden embert szeretnünk, mert Jézus mindenkit egyformán szeret.
119. Miért kell ellenségünket szeretnünk?
Ellenségünket szeretnünk kell, mert felebarátunk, és az Úr Jézus is szerette ellenségeit.
120. Hogyan mutatjuk meg különösen felebaráti szeretetünket?
Felebaráti szeretetünket különösen az irgalmasság testi és lelki cselekedeteivel mutatjuk meg.
6
A tízparancsolat
121. Mi részletezi számunkra a főparancsot?
A főparancsot számunkra a tízparancsolat részletezi.
122. Hogyan szól Isten tízparancsolata?
Isten tízparancsolata így szól:
1. Uradat, Istenedet imádd, és csak neki szolgálj!
2. Isten nevét hiába ne vedd!
3. Az Úr napját szenteld meg!
4. Atyádat és anyádat tiszteld!
5. Ne ölj!
6. Ne paráználkodj!
7. Ne lopj!
8. Ne hazudj, mások becsületében kárt ne tégy!
9. Felebarátod házastársát ne kívánd!
10. Mások tulajdonát ne kívánd!

Az 1. parancsolat
123. Mit parancsol Isten az első parancsolattal?
Isten az első parancsolattal azt parancsolja, hogy őt megismerjük, egyedül őt imádjuk, és neki szolgáljunk.
124. Mikor imádjuk Istent?
Akkor imádjuk Istent, ha őt legfőbb Urunknak elismerjük.
125. Mikor szolgálunk Istennek?
Akkor szolgálunk Istennek, ha az ô szándékai szerint teljesítjük kötelességeinket.
126. Ki vétkezik Isten imádása ellen?
Isten imádása ellen az vétkezik:
aki nem törekszik Isten megismerésére;
aki megtagadja Istent és vallási kötelességeit; aki nem imádkozik.
127. Ki vétkezik babonával?
Babonával az vétkezik, aki valamely dolognak olyan erőt tulajdonít, amilyet Isten nem adott neki.
128. Kit nevezünk bálványimádónak?
Bálványimádónak azt nevezzük, aki valamely teremtményt Isten gyanánt imád.
129. Kik a szentek?
A szentek (Isten barátai) azok az üdvözültek, akiket az Anyaszentegyház példaként állít elénk, és közbenjárásukat kéri.
130. Kit tisztelünk a szentek közül leginkább?
A szentek közül leginkább a Boldogságos Szűz Máriát tiszteljük.
131. Miért tartjuk tiszteletben a szentképeket és ereklyéket?
Azért tartjuk tiszteletben a szentképeket és ereklyéket, mert azok Istenre, Jézusra vagy a szentekre emlékeztetnek minket.
A 2. parancsolat
132. Mire kötelez minket Isten második parancsolata?
Isten második parancsolata arra kötelez minket, hogy Isten és a szentek nevét és a szent dolgokat becsüljük meg.
133. Ki vétkezik Isten második parancsolata ellen?
Az vétkezik Isten második parancsolata ellen, aki káromkodik, átkozódik és vétkesen esküszik.
134. Ki káromkodik?
Az káromkodik, aki Istent, a szenteket, a szent dolgokat gyalázza.
135. Ki átkozódik?
Az átkozódik, aki Istentől magának vagy másoknak rosszat kíván.
136. Ki esküszik?
Az esküszik, aki Istent bizonyságul hívja.
137. Ki esküszik vétkesen?
Vétkesen az esküszik, aki szükségtelenül, hamisan vagy rosszra esküszik.
7
A 3. parancsolat
138. Mit parancsol Isten a harmadik parancsolattal?
Isten a harmadik parancsolattal azt parancsolja, hogy az Úr napját, vagyis a vasárnapot szenteljük meg.
139. Hogyan kell a vasárnapot megszentelnünk?
A vasárnapot szentmisén való részvétellel, pihenéssel és a családi közösség ápolásával szenteljük meg.
140. Ki vétkezik Isten harmadik parancsolata ellen?
Az vétkezik Isten harmadik parancsolata ellen, aki
elhanyagolja a szentmisét és fizikai vagy szellemi munkát tartósan végez.
141. Mikor szabad vasárnap is dolgozni?
Akkor szabad vasárnap is dolgozni, ha a felebaráti szeretet vagy a közösség szolgálata megkívánja.
A 4. parancsolat
142. Mit parancsol Isten a negyedik parancsolattal?
Isten a negyedik parancsolattal azt parancsolja, hogy szüleinket tiszteljük, szeressük, nekik engedelmeskedjünk, felnőttként pedig róluk gondoskodjunk.
143. Miért kell szüleinket tisztelnünk és szeretnünk?
Szüleinket azért kell tisztelnünk és szeretnünk, mert Isten után az életet és a gondoskodást nekik köszönhetjük.
144. Szüleinken kívül még kiknek kell engedelmeskednünk?
Szüleinken kívül még egyházi és világi elöljáróinknak kell engedelmeskednünk, kivéve, ha olyasmit kívánnak tőlünk, ami Isten akaratával ellenkezik.
145. Mi a szülők és elöljárók kötelessége?
A szülők és elöljárók kötelessége, hogy gondoskodjanak a rájuk bízottak testi-lelki javáról.
Az 5. parancsolat
146. Mire kötelez Isten ötödik parancsolata?
Isten ötödik parancsolata az ember testi-lelki életének tiszteletére, fenntartására és védelmére kötelez.
147. Melyek a testi élet ellen elkövetett leggyakoribb bűnök?
Gyilkosság, öngyilkosság; abortusz, eutanázia; verekedés, testi sértés; az élet és az egészség veszélyeztetése; a káros szenvedélyek; a gyógyítás és segítségnyújtás elmulasztása.
148. Melyek a lelki élet ellen elkövetett leggyakoribb bűnök?
Mások bűnre tanítása és csábítása;a vallásos nevelés és önnevelés elhanyagolása; a bűnre vezető alkalom keresése; a lelkiismereti szabadság megsértése.
149. Szabad-e életünket kockáztatni vagy feláldozni?
Életünket csak súlyos okból szabad kockáztatni vagy feláldozni.
A 6. parancsolat
150. Mire kötelez minket Isten a hatodik parancsolattal?
Isten a hatodik parancsolattal tiszta életre, a nemiségnek a természet rendjében megnyilvánuló Isten akarata szerinti használatára kötelez minket.
151. Mit jelent a tiszta élet?
A tiszta élet a férfi és a nő helyes kapcsolatát jelenti a házasságban és az arra való felkészülésben.
152. Miért nagyon fontos a tiszta élet?
Azért nagyon fontos a tiszta élet, mert a paráznaság bűnei megrontják az egyén, a család és a nemzet életét.
153. Ki vétkezik Isten hatodik parancsolata ellen?
Isten hatodik parancsolata ellen az vétkezik, aki bűnös akarattal gondol, néz, beszél vagy cselekszik szemérmetlen dolgot, vagyis paráználkodik.
8
154. Mi Isten elgondolása a szerelemről és a házaséletről?
A szerelem és a házasélet Isten elgondolása szerint a legszentebb emberi értékek közé tartozik.
155. Miért érték az Egyházban az önként vállalt szüzesség?
Az önként vállalt szüzesség azért érték, mert Istenért és az emberek szolgálatáért szeretetből vállalt áldozat, Isten ajándéka népe javára.
A 7. parancsolat
156. Mire kötelez Isten hetedik parancsolata?
Isten hetedik parancsolata arra kötelez, hogy az anyagi javakat becsületesen szerezzük meg, tartsuk tiszteletben és helyesen használjuk fel.
157. Hogyan szerezzük meg becsületesen az anyagi javakat?
Az anyagi javakat becsületes munkával szerezzük meg, vagy ajándékba kapjuk.
158. Köteles-e az ember dolgozni?
Minden ember köteles legjobb képességei szerint dolgozni, mert a teremtő Istentől erre meghívást kapott.
159. Milyen kötelességei vannak a munkaadónak?
A munkaadó kötelessége a munkás és családja megélhetéséhez tisztességes bért, emberséges munkakörülményeket és szociális ellátást biztosítani.
160. Ki vétkezik Isten hetedik parancsolata ellen?
Az vétkezik Isten hetedik parancsolata ellen, aki nem dolgozik becsületesen, aki megkárosítja felebarátját és a köztulajdont, és aki nem gondoskodik a rábízottakról.
161. Ki károsítja meg felebarátját?
Az károsítja meg felebarátját, aki lop, csal és kárt okoz.
A 8. parancsolat
162. Mire kötelez Isten nyolcadik parancsolata?
Isten nyolcadik parancsolata arra kötelez, hogy igazat mondjunk, mindenkiről tisztelettel és szeretettel beszéljünk.
163. Ki vétkezik Isten nyolcadik parancsolata ellen?
Isten nyolcadik parancsolata ellen az vétkezik, aki hazudik, vagy önmaga és felebarátja becsületében kárt tesz.
164. Ki vétkezik hazugsággal?
Az vétkezik hazugsággal, aki nem mond igazat, hogy mást tévedésbe ejtsen.
165. Ki tesz kárt felebarátja becsületében?
Felebarátja becsületében az tesz kárt, aki csúfol, megszól, rágalmaz, vagy ok nélkül gyanúsít másokat.
166. Mi a különbség a megszólás és a rágalom között?
A megszólás valós, a rágalom valótlan rosszat állít másról.
167. Ki köteles kártérítésre?
Az köteles kártérítésre, aki másnak életében, anyagi javaiban vagy becsületében kárt tett.
168. Mi a kötelességünk a ránk bízott titokkal kapcsolatban?
A ránk bízott titkot meg kell őrizni.
A 9. parancsolat
169. Mire kötelez minket Isten kilencedik parancsolata?
Isten kilencedik parancsolata a házastársi hűségre kötelez, amit szívünkben sem szabad megsérteni.
170. Ki vétkezik Isten kilencedik parancsolata ellen?
Az vétkezik Isten kilencedik parancsolata ellen, aki gondolatban, szóban vagy tettben házasságot tör vagy erre csábít.
A 10. parancsolat
171. Mire kötelez Isten tízedik parancsolata?
Isten tízedik parancsolata arra kötelez, hogy ne irigyeljük mások anyagi és szellemi értékeit, és ne legyünk elégedetlenek.
9
Az Anyaszentegyház öt parancsolata
172. Hogyan szól a Anyaszentegyház öt parancsolata?
1. A vasárnapot és az ünnepeket szentmisével és munkaszünettel szenteld meg!
2. A pénteki bűnbánati napokat és a parancsolt böjtöket tartsd meg!
3. Évente gyónjál és legalább húsvéti időben áldozzál!
4. Házasságodat az Egyház törvényei szerint kösd meg, és gyermekeidet katolikus módon neveld!
5. Az Egyházat anyagi hozzájárulásoddal is támogasd!

173. Melyek a kötelező ünnepek?
A kötelező ünnepek a vasárnapon kívül: Karácsony (dec. 25.), Újév (Mária Istenanyasága – jan. 1.), Nagyboldogasszony (aug. 15).
174. Hogyan kell az Anyaszentegyház ünnepeit megszentelni?
Úgy kell az Anyaszentegyház ünnepeit megszentelni, mint a vasárnapokat.
175. Hogyan kell a vasárnapi és ünnepi szentmisén részt venni?
Vasárnap és ünnepnap a szentmisén elejétől a végéig tevékenyen kell részt venni.
176. Hogyan kell a pénteki bűnbánati napokat megtartani?
A bűnbánati napokat hústól való tartózkodással, vagy jócselekedettel, önmegtagadással, imádsággal kell megtartani.
177. Mikor van kötelező hústilalom?
Kötelező hústilalom hamvazószerdán és nagyböjt péntekjein van (14 éves kortól).
178. Mit jelent a szigorú böjt?
A szigorú böjt napi háromszori étkezésből egyszeri jóllakást jelent, amely 18 éves kortól 60 éves korig kötelező.
179. Mikor van szigorú böjt?
Szigorú böjt hamvazószerdán és nagypénteken van.
180. Kik vannak felmentve a böjt és a hústilalom alól?
Azok vannak felmentve, akik nem saját asztaluknál étkeznek, a betegek és akik felmentést kaptak.
181. Mikor kezdődik és meddig tart a húsvéti szentáldozás és szentgyónás ideje?
A húsvéti szentgyónás és szentáldozás ideje hamvazószerdától Szentháromság vasárnapig tart.
182. Miért kell a katolikusoknak egyházi házasságot kötni?
Mert csak az egyházi házasság érvényes és szentségi értékű a katolikusok számára.
183. Mit jelent az, hogy ,,gyermekeidet katolikus módon neveld”?
A katolikus szülők kötelesek gyermekeiket keresztény családi légkörben nevelni: katolikus módon megkereszteltetni, felkészíteni a szentségek vételére, és koruknak megfelelően hitoktatásban részesíteni.
184. Milyen anyagi kötelezettségeink vannak Egyházunk iránt?
Kötelezettségünk az egyházközség, az egyházmegye és az egész világegyház anyagi szükségleteihez hozzájárulni.
185. Hogyan teljesítjük anyagi kötelezettségeinket?
Anyagi kötelezettségeinket egyházközösségi hozzájárulással és templomi adományainkkal teljesítjük.
A bűnről
186. Ki követ el bűnt?
Bűnt az követ el, aki tudva és akarva nem engedelmeskedik Isten parancsának.
187. Hányféleképpen követhetünk el bűnt?
Bűnt követhetünk el: gondolattal, szóval, cselekedettel és a jónak elmulasztásával.
188. Egyenlő-e minden bűn?
Nem minden bűn egyenlő, mert vannak halálos és bocsánatos bűnök.
189. Ki követ el halálos bűnt?
Halálos bűnt az követ el, aki fontos dologban, tudva és akarva nem engedelmeskedik Isten parancsának.
190. Milyen kárt okozunk magunknak a halálos bűnnel?
A halálos bűnnel elveszítjük a kegyelmi életet, vagyis a megszentelő kegyelmet.
10
191. Ki követ el bocsánatos bűnt?
Bocsánatos bűnt az követ el, aki kisebb dologban vagy nem egészen tudva és akarva nem engedelmeskedik Isten parancsának.
192. Miért veszélyes a bocsánatos bűn?
A bocsánatos bűn azért veszélyes, mert gyengíti a kegyelmi életet, és ezért hajlamossá tesz a halálos bűnre.
193. Melyek a legveszélyesebb bűnös hajlamok?
A legveszélyesebb bűnös hajlamok: kevélység; fösvénység; bűnös érzékiség; irigység; torkosság; harag; lustaság. Ezeket szoktuk főbűnöknek nevezni.
194. Ki vétkezik a Szentlélek ellen?
A Szentlélek ellen az vétkezik, aki: vakmerően bizakodik; kétségbeesik; a megismert igazsággal szembeszegül; az Isten kegyelmét mástól irigyli; a bűnökben megátalkodik; mindhalálig nem bánja meg bűnét.
195. Mi kísért minket bűnre?
Bűnre rosszra hajló természetünk, a bűnös környezet és a gonosz lélek kísért minket.
196. Hogyan győzhetjük le a kísértést?
A kísértést legyőzhetjük, ha mindjárt kezdetben ellenállunk és Isten segítségét kérjük.
197. Mi lehet bűnre vezető alkalom?
Bűnre vezető alkalom lehet a rossz barát, társaság, hely, szórakozás és környezet, amely miatt könnyen vétkezhetünk, ha el nem kerüljük.
198. Mi a lelkiismeret?
A lelkiismeret Isten szava bennünk, amely bensőleg int arra, hogy mit tegyünk és mit ne tegyünk.
199. Hogyan alakítjuk ki magunkban a helyes lelkiismeretet?
A helyes lelkiismeretet úgy alakítjuk ki magunkban, ha készségesen hallgatunk az Isten szavára, amit az Egyház tanít.
A kegyelmi élet
200. Mire hív meg Isten minden keresztény embert?
Isten minden keresztény embert meghív az életszentségre, amely bármely élethivatásban megvalósítható.
201. Hogyan valósíthatjuk meg az életszentséget?
Az életszentséget úgy valósíthatjuk meg, hogy Isten kegyelmével együttműködve jót cselekszünk.
202. Mi a kegyelem?
A kegyelem természetfeletti ajándék: Isten élete bennünk a Szentlélek által.
203. Hányféle Isten kegyelme?
Isten kegyelme kétféle: megszentelő és segítő.
204. Mit cselekszik Isten lelkünkben a megszentelő kegyelem által?
Isten a megszentelő kegyelem által a bűntől megtisztítja és megszenteli lelkünket, gyermekévé fogad és a mennyország örökösévé tesz minket.
205. Mikor kapjuk meg először a megszentelő kegyelmet?
A megszentelő kegyelmet először a keresztségben kapjuk meg.
206. Meddig marad bennünk a megszentelő kegyelem?
A megszentelő kegyelem addig marad meg bennünk, amíg halálos bűnt nem követünk el.
207. Mit cselekszik Isten lelkünkben a segítő kegyelem által?
Isten a segítő kegyelem által megvilágosítja értelmünket, megerősíti akaratunkat és örömmel tölti be szívünket, hogy a jót megismerjük és megtegyük, a rosszat pedig elkerüljük.
Az erényekről
208. Mik a jócselekedetek?
A jócselekedetek azok a cselekedetek, amelyek Isten akaratával megegyeznek.
209. Mit alakít ki bennünk a jócselekedetek gyakorlása?
A jócselekedetek gyakorlása Isten kegyelmével jóra való készséget alakít ki bennünk, amit erénynek nevezünk.
11
210. Melyek a legfőbb erények?
A legfőbb erények: az isteni erények, a sajátosan krisztusi erények, és a sarkalatos erények.
211. Melyek az isteni erények?
Az isteni erények: a hit, a remény és a szeretet.
212. Mi a hit?
A hit az az isteni erény, amelyben értelmünkkel és akaratunkkal ráhagyatkozunk Istenre, és
elfogadjuk a tőle kapott kinyilatkoztatást.
213. Mi a remény?
A remény az az isteni erény, amelyben elfogadjuk Isten kinyilatkoztatott ígéretét, hogy megadja az örök üdvösséget, és mindazt, ami annak elnyeréséhez szükséges.
214. Mi a szeretet?
A szeretet az az isteni erény, amelyben Istent önmagáért és minden mást Istenért szeretünk.
215. Melyek a sajátosan krisztusi erények?
A sajátosan krisztusi erények többek között: alázat, szegénység, engedelmesség, tisztaság, szelídség, türelem, megbocsátás, ellenségszeretet.
216. Melyek a sarkalatos erények?
A sarkalatos erények: okosság, igazságosság, mértékletesség, erősség.
217. Mikor gyümölcsözőek cselekedeteink az üdvösségre?
Akkor gyümölcsözőek cselekedeteink az üdvösségre, ha a megszentelő kegyelem állapotában, jó szándékkal tesszük.
A kegyelem eszközökről
218. Mivel szerezhetjük meg Isten kegyelmét leginkább?
Isten kegyelmét leginkább a szentségekkel, szentelményekkel és az imádsággal szerezhetjük meg.
A szentségekről
219. Mik a szentségek?
A szentségek látható jelek, amelyek Jézus Krisztus rendeléséből láthatatlan kegyelmeket közvetítenek.
220. Hogyan éltetik a szentségek az Egyházat?
A szentségek erősítik a hitet, Istennek megadják a tiszteletet, megszentelik az embert, és építik az egyházi közösséget.
221. Hány szentség van?
Hét szentség van:
1. a keresztség;
2. a bérmálás;
3. az Eukarisztia;
4. a bűnbocsánat szentsége;
5. a betegek kenete;
6. az egyházi rend;
7. a házasság.

222. Mely szentségek törlik el a halálos bűnt, és adják meg a megszentelő kegyelmet?
A keresztség és a bűnbocsánat szentsége törli el a halálos bűnt, és adja meg a megszentelő kegyelmet.
223. Mely szentségekhez nem járulhat, aki tudja, hogy halálos bűnben van?
Aki tudja, hogy halálos bűnben van, nem járulhat a következő szentségekhez: bérmálás, Eukarisztia, betegek kenete, egyházi rend és házasság.
224. Mely szentségeket szabad csak egyszer felvenni?
A keresztség, a bérmálás és az egyházi rend, szentségét csak egyszer szabad felvenni, mert ezek eltörölhetetlen jegyet hagynak a lélekben.
12
A keresztségről
225. Mi a keresztség?
A keresztség az első és legszükségesebb szentség, általa az emberek megszabadulnak a bűntől, Isten gyermekévé születnek újjá, és eltörölhetetlen jeggyel Krisztushoz hasonlóvá válva az Egyház tagjaivá lesznek.
226. Lehet-e keresztség nélkül más szentséget érvényesen felvenni?
Keresztség nélkül más szentséget nem lehet érvényesen felvenni.
227. Ki keresztelhet?
Rendszerint csak a felszentelt pap, szükség esetén bárki keresztelhet, feltéve, hogy az Egyház szándéka szerint tesz.
228. Hogyan kell keresztelni?
Kereszteléskor vizet öntünk a keresztelendő fejére, és közben e szavakat mondjuk: “N. én megkeresztellek téged az Atya és a Fiú és a Szentlélek nevében.”
229. Kit lehet megkeresztelni?
Azt lehet megkeresztelni, aki hisz Jézus Krisztusban és megismert tanítása szerint akar élni.
230. Mikor lehet kisgyermeket megkeresztelni?
Kisgyermeket akkor lehet megkeresztelni, ha legalább az egyik szülő kéri és vállalja gyermeke keresztény nevelését.
231. Mi a keresztszülő kötelessége?
A keresztszülő kötelessége, hogy segítse a gyermek szüleit vállalt kötelességük teljesítésében.
A bérmálásról
232. Mi a bérmálás?
A bérmálás szentség, amelyben a megkeresztelt megkapja a Szentlélek ajándékát, erőt és küldetést kap, hogy Krisztus élő tanúja legyen az egyházban és a világban.
233. Ki bérmálhat?
Rendszerint a püspök bérmál, megbízásból bármelyik felszentelt pap bérmálhat.
234. Hogyan bérmál a püspök?
A püspök megkérdezi a bérmálkozót: „Mi a neved?” Válasz: „x. y.”; „Kit választottál a bérmálásban védőszentedül?” Választott bérmanév (N.) a válasz. Majd felteszi kezét a bérmálkozó fejére, homlokát kereszt alakban megkeni krizmával (balzsammal kevert faolaj, amelyet Nagycsütörtökön szentel meg a püspök) és mondja: „N. vedd a Szentlélek ajándékának jelét!” Válasz: „Ámen”. Püspök: „Ígéred-e hogy jó keresztény leszel?” Válasz: „ígérem!” Püspök: „ Békesség veled!” Válasz: „És a te lelkeddel!”
235. Ki bérmálkozhat?
Az bérmálkozhat, aki kellő oktatást kapott, felkészült és elkötelezi magát a keresztény életre.
236. Mi a bérmaszülő kötelessége?
A bérmaszülő kötelessége, hogy a megbérmáltat a keresztény életben szóval és példájával segítse.
Az Eukarisztiáról
237. Mi az Eukarisztia, vagyis az Oltáriszentség?
Az Eukarisztia, vagyis az Oltáriszentség az Úr Jézus valóságos teste és vére a kenyér és bor színe alatt.
238. Miért rendelte az Úr Jézus az Eukarisztiát?
Azért rendelte az Úr Jézus az Eukarisztiát, hogy jelenvalóvá váljék keresztáldozata, testével és vérével tápláljon minket, és jelenlétével építse az Egyházat.
239. Mikor rendelte az Úr Jézus az Eukarisztiát?
Az Eukarisztiát az Úr Jézus az utolsó vacsorán rendelte.
240. Mit tett az Úr Jézus e szavakkal: “Ez az én testem, ez az én vérem”?
Az Úr Jézus e szavakkal: “Ez az én testem, ez az én vérem”, átváltoztatta a kenyeret és a bort az ô testévé és vérévé.
13
241. Kiknek adott az Úr Jézus hatalmat, hogy a kenyeret és a bort testévé és vérévé változtassák át?
Az Úr Jézus az apostoloknak és utódaiknak adott hatalmat, hogy a kenyeret és a bort testévé és vérévé változtassák át.
242. Mikor változtatják át a püspökök és a papok a kenyeret és a bort az Úr Jézus testévé és vérévé?
A püspökök és a papok a szentmisében változtatják át a kenyeret és a bort az Úr Jézus testévé és vérévé.
243. Mi a szentmise?
A szentmise az Újszövetség áldozata az Eukarisztia ünneplésében.
244. Miből áll a szentmise?
A szentmise az Ige liturgiájából és az Eukarisztia liturgiájából áll.
245. Mi történik az Ige liturgiájában?
Az Ige liturgiájában az Egyház elénk adja Isten üzenetét, és mi hittel válaszolunk rá.
246. Mi történik az Eukarisztia liturgiájában?
Az Eukarisztia liturgiájában a kenyér és a bor színében az Úr Jézus jelenvalóvá teszi keresztáldozatát, testével és vérével táplál minket.
247. Hogyan veszünk részt a szentmisén?
A szentmisén befogadjuk Isten Igéjét, áldozatul felajánljuk magunkat Jézus Krisztussal az Atyának, és lehetőleg megáldozunk.
248. Mi történik, amikor áldozunk?
Amikor áldozunk, az Úr Jézus testét és vérét vesszük magunkhoz.
249. Ki áldozhat?
Az áldozhat, aki lelkileg és testileg felkészült Jézus fogadására.
250. Hogyan készülünk lelkileg a szentáldozásra?
Lelkileg úgy készülünk a szentáldozásra, hogy: a halálos bűnöktől megtisztítjuk lelkünket a szentgyónásban, a bocsánatos bűnöket pedig legalább megbánjuk; imádságos lélekkel várjuk a Jézussal való találkozást.
251. Hogyan készülünk testileg a szentáldozásra?
Testileg úgy készülünk a szentáldozásra, hogy megtartjuk az egyórás szentségi böjtöt, és megfelelő módon öltözködünk.
252. Hogyan áldozhatunk?
Áldozni lehet nyelvre és kézbe.
253. Mit teszünk a szentáldozás után?
Szentáldozás után imádjuk az Úr Jézust, hálát adunk neki, rábízzuk magunkat, és segítségét kérjük.
254. Mi a szentáldozás hatása?
A szentáldozás egyesít Jézussal, növeli bennünk a szeretetet és az istengyermeki életet, erősíti bennünk az Egyházhoz tartozást és az örök élet zálogát adja nekünk.
255. Ki áldozik méltatlanul?
Az áldozik méltatlanul, aki tudatosan halálos bűnben áldozik. Ez szentségtörés.
256. Mi jelzi templomainkban, hogy az Úr Jézus az Eukarisztiában jelen van?
Templomainkban az örökmécses jelzi, hogy az Úr Jézus az Eukarisztiában jelen van.
257. Hogyan köszöntjük az Úr Jézust az Oltáriszentségben?
Az Úr Jézust térdhajtással köszöntjük az Oltáriszentségben.
258. Hogyan köszöntik a görög és örmény rítusú katolikusok az Eukarisztiát?
A görög és örmény rítusú katolikusok mély meghajlással (metánia) köszöntik az Eukarisztiát.
259. Hogyan van jelen Jézus az Oltáriszentségben?
Az Oltáriszentségben a feltámadt Jézus van jelen, istenségével és emberségével, testével és vérével, egészen és osztatlanul, mindkét szín alatt.
A bűnbocsánat szentségéről
260. Mi a bűnbocsánat szentsége?
A bűnbocsánat szentsége az a szentség, amelyben a gyóntató pap feloldozása által elnyerjük Istentől bűneink bocsánatát, és kiengesztelődünk az Egyházzal.
14
261. Mi a szentgyónás hatása?
A szentgyónásban Isten megbocsátja bűneinket, visszaadja, illetve növeli bennünk a megszentelő kegyelmet, megment a kárhozattól, és erőt ad a bűn elleni küzdelemre.
262. Mikor kell gyónni?
Feltétlenül gyónni kell legalább évente egyszer, és ha halálos bűnt követtünk el, minél előbb.
263. Miért ajánlatos a gyakori gyónás?
Azért ajánlatos a gyakori gyónás, mert a gyónásban Isten nemcsak a bűnt törli el, hanem a szentségben az irgalmas Istennel találkozunk, aki megerősít minket a szeretetben, valamint helyes keresztény szemléletre is nevel minket.
264. Mi a rendje a bűnbocsánat szentségének?
A bűnbocsánat szentségének rendje: lelkiismeretvizsgálat; bánat és erős fogadás; bűnbevallás és feloldozás; elégtétel.
265. Hogyan vizsgáljuk meg lelkiismeretünket?
Lelkiismeretünket így vizsgáljuk meg: a Szentlélek segítségét kérjük; megkérdezzük magunktól, mikor gyóntunk utoljára; gondosan számba vesszük bűneinket.
266. Mit kell feltétlenül meggyónnunk?
Feltétlenül meg kell gyónnunk minden halálos bűnt, azok számát és a súlyosbító körülményeket is.
267. Miért szükséges a bánat és erős fogadás?
A bánat és erős fogadás azért szükséges, mert ezek nélkül nincs bűnbocsánat.
268. Mikor van bánatunk?
Akkor van bánatunk, ha szívből sajnáljuk, hogy Istent megbántottuk.
269. Mi az erős fogadás?
Az erős fogadás komoly elhatározás, hogy Isten segítségével a jóra törekszünk és a bűnt kerüljük.
270. Mit cselekszünk, amikor gyónunk?
Amikor gyónunk, akkor őszintén megvalljuk bűneinket a gyóntató papnak, hogy azoktól feloldozzon minket. A pap Krisztus személyét képviseli és az Egyház nevében cselekszik.
271. Mit kell tennie annak, aki halálos bűnt kifelejtett a gyónásból?
Aki halálos bűnt kifelejtett a gyónásból, annak Isten megbocsátotta bűnét, de a következő gyónásban meg kell vallania.
272. Mit kell tennie annak, aki szándékosan kihagyott a gyónásból halálos bűnt?
Aki a gyónásból szándékosan kihagyott halálos bűnt, annak gyónása érvénytelen és szentségtörő, ezért az egész gyónást meg kell ismételnie.
273. Mit tesz a gyóntató pap a bűnbevallás után?
A gyóntató pap tanácsaival segíti a gyónót, elégtételt ad, és az Úr Jézustól kapott hatalmával feloldozza a gyónót bűneitől.
274. Mit teszünk a szentgyónás után?
A szentgyónás után hálát adunk Istennek, hogy megbocsátotta bűneinket, és elvégezzük az elégtételt.
275. Mi az elégtétel?
Az elégtétel imádság vagy jócselekedet, ami jele annak, hogy készek vagyunk bűneinket jóvá tenni. A teljes elégtételhez hozzátartozik az okozott kárnak a jóvátétele.
276. Mit kell tennünk, ha halálos bűnünk van, de nincs alkalmunk meggyónni?
Ha halálos bűnünk van, de nincs alkalmunk meggyónni, akkor Isten iránti szeretetből megbánjuk bűneinket a gyónás őszinte szándékával.
277. Mi a búcsú?
A búcsú a feloldozott bűnök ideig tartó következményeinek csökkentése vagy eltörlése, az Egyház közbenjárására.
278. Kik nyerhetnek búcsút?
Azok nyerhetnek búcsút, akiknek nincs halálos bűnük, és elvégzik az Egyháztól előírt imát vagy jócselekedeteket. Kétféle búcsú van: részleges és teljes. Fontos, hogy a búcsúkat felajánlhatjuk a tisztítóhelyen szenvedő lelkekért is. – Ha önmagunkért ajánljuk fel a teljes búcsút, általa elnyerhetjük valamennyi ideigtartó büntetésünk elengedését.
15
A betegek kenetéről
279. Mi a betegek kenete?
A betegek kenete szentség, amellyel az egyház a betegségben szenvedő híveit a szenvedő és megdicsőült Úrnak ajánlja, hogy megenyhítse és megmentse őket.
280. Hogyan segíti a betegek kenete a szenvedőket?
A betegek kenete úgy segíti a szenvedőket, hogy erőt ad a szenvedésben, megerősít a kísértések ellen, és felkészít a jó halálra.
281. Milyen hatása van a betegek kenetének?
A betegek kenete:a halálos bűnöket is eltörli, ha a beteg már gyónni nem tud; a testi gyógyulást is segítheti, ha az a beteg üdvösségére szolgál.
282. Ki veheti fel a betegek kenetét?
A betegek kenetét az a hívő veheti fel, aki betegség vagy öregség miatt veszélybe került.
283. Hányszor lehet a betegek kenetét felvenni?
A betegek kenetét ismételten fel lehet venni, ha a beteg állapota rosszabbra fordul, vagy újabb betegség éri.
Az egyházi rendről
284. Mi az egyházi rend?
Az egyházi rend szentség, amelyben Isten az erre kiválasztott férfiakat eltörölhetetlen jeggyel jelöli meg, és különleges módon részesíti Krisztus papságában.
285. Hányféle módon lehet részesülni Krisztus papságában?
Krisztus papságában kétféle módon lehet részesülni:
1. az általános papságban részesül minden megkeresztelt;
2. az apostoli papságban azok a férfiak, akik az egyházi rend szentségét felveszik.
286. Mire kapnak küldetést és hatalmat a felszentelt papok?
A felszentelt papok küldetést és hatalmat kapnak arra, hogy Krisztusnak, a főnek személyében teljesítsék a tanítói, megszentelői és kormányzói feladatot, és így Isten népének jó pásztorai legyenek.
287. Melyek az egyházi rend szentségének fokozatai?
Az egyházi rend szentségének fokozatai: diákonus, pap, püspök.
288. Ki szolgáltathatja ki az egyházi rend szentségét?
Az egyházi rend szentségét csak a püspök szolgáltathatja ki.
289. Mi a papok feladata?
A papok feladata, hogy mint Isten népének pásztorai: bemutassák a szentmiseáldozatot; kiszolgáltassák a szentségeket; hirdessék Isten igéjét; és vezessék Isten népét.
290. Kinek van papi hivatása?
Annak a fiúnak van papi hivatása, akinek a lelkében Isten kedvet ébreszt a papi életre és szolgálatra, és akit erre a püspök alkalmasnak talál.
A házasságról
291. Mi a házasság?
A házasság egy megkeresztelt férfi és nő egész életre szóló felbonthatatlan szeretetközössége, melyet Krisztus szentségi rangra emelt.
292. Mi teszi boldoggá a házasságot?
Az teszi boldoggá a házasságot, ha a házastársak megszentelődnek: egymás kölcsönös szeretetével, az élet áldozatos szolgálatával és gyermekeik nevelésével.
293. Mit jelent a házastársak kölcsönös szeretete?
A házastársak kölcsönös szeretete azt jelenti, hogy olyan áldozatosan szeretik egymást, ahogyan
Krisztus szereti az Egyházat.
294. Melyek a keresztény házasság lényeges tulajdonságai?
A keresztény házasság lényeges tulajdonságai az egység és felbonthatatlanság.
295. Kik köthetnek házasságot?
Azok köthetnek házasságot, akik megkeresztelkedtek és bérmálkoztak, érettek a házasságra, és felkészültek a szentség vételére.
16 17
296. Hogyan kell a házasság szentségének felvételére készülni?
A házasság szentségének felvételére úgy kell készülni, hogy a jegyesek kellő időben jelentkezzenek a plébánosuknál, részt vesznek a jegyes oktatáson, meggyónnak, megáldoznak, és egymásért imádkoznak.
297. Mi a vegyes házasság?
A vegyes házasság egy katolikus és egy nem katolikus keresztény házassága.
298. Miért veszélyes a vegyes házasság?
Azért veszélyes a vegyes házasság, mert a házastársak vallási közömbösségéhez vezethet, és nehezíti a gyermekek katolikus nevelését.
299. Mikor engedi meg az Egyház a vegyes házasságot?
Akkor engedi meg az Egyház a vegyes házasságot, ha a katolikus fél komolyan megígéri, hogy vallását buzgón gyakorolja, és mindent megtesz, hogy valamennyi gyermekét katolikusnak kereszteltesse és nevelje.
300. Mikor érvényes a katolikusok házasságkötése?
Akkor érvényes és szentség a katolikusok házasságkötése, ha a jegyesek az illetékes katolikus pap és két tanú előtt kijelentik, hogy egymásnak házastársai akarnak lenni. Csupán polgári kötéssel nem elégedhetnek meg.
301. Köthet-e újabb házasságot, akinek érvényes házassága van?
Akinek érvényes házassága van, még ha polgárilag elvált, akkor sem köthet újabb szentségi házasságot.
Az imádságról
302. Mit teszünk, amikor imádkozunk?
Amikor imádkozunk, Istennel beszélünk.
303. Melyek az imádság fő céljai?
Az imádság fő céljai: az imádás, hálaadás, engesztelés, kérés, felajánlás.
304. Miért imádkozunk?
Azért imádkozunk, mert Jézus Krisztus példát adott rá, megparancsolta, és az imádság Istenhez kapcsolja életünket.
305. Hogyan kell imádkoznunk, ha Istentől valamit kérünk?
Ha Istentől valamit kérünk bizalommal, állhatatosan és Isten akaratában megnyugodva kell imádkoznunk.
306. Mikor kell imádkozni?
Rendszeresen kell imádkozni, naponta, legalább reggel és este.
307. Kikért imádkozzunk?
Mindenkiért imádkozzunk, élőkért és holtakért, különösen szeretteinkért.
308. Mivel kezdjük és végezzük az imádságot?
Az imádságot keresztvetéssel kezdjük és végezzük.
309. Melyik a legszentebb imádság?
A legszentebb imádság a Miatyánk, amelyre az Úr Jézus tanított minket.
310. Imádkozhatunk-e a szentekhez?
Imádkozhatunk a szentekhez, mert általuk is Istenhez fordulunk, és bennük Isten ajándékát magasztaljuk.
311. Melyik imádsággal köszöntjük Jézus édesanyját?
Jézus édesanyját az angyali üdvözlettel, vagyis az Üdvözlégy Máriával köszöntjük.
312. Melyek még a legismertebb imádságaink?
Legismertebb imádságaink: a hitvallások, az Úrangyala, a rózsafüzér vagyis a szentolvasó, a keresztúti ájtatosság és a litániák.
313. Mit fejezünk ki az “Ámen” szóval?
Az “Ámen” szóval Isten tanításának és akaratának elfogadását fejezzük ki.
Imádságok

. Miatyánk…
. Üdvözlégy…
. Hiszek egy…
. Az Úr angyala…
. Reggeli ima… „Szívem első gondolata…”
. Esti ima… „Ó édes Istenem…”
. Étkezési imák

Hirdetés: 2020. április 5. Virágvasárnap “A” év.

“Nagy Vendel c. apát -plébános, már az elmúlt hétfőtől, március 30. – ától minden nap 18-19 óráig szentségimádást tart a kiskanizsai templomban. 19 órakor megáldja a templom előtt a városunkat az Oltáriszentséggel a kezében. Ezt a járvány végéig míg a Kedves Híveink nem jöhetnek a templomba, folytatni fogja minden nap. Hétvégén az esti szentmiséket értelemszerűen ezért előbb mondjuk el.”

Hirdetés: 2020. március 29. Nagyböjt 5. vasárnapja „A” év.
Hirdetem a Kedves híveknek!
1. A felvett szentmiseszándékokat a nép részvétele nélkül, továbbra is elmondjuk, a Kedves Hívek, pedig imádkozzanak otthon a szentmisék időpontjában, s végezzenek lelki áldozást.
2. Elsőáldozás és bérmálás időpontja, minden bizonnyal változni fog, mert a koronavírus mindent felülírt. Hogy mikor lesz, ezt még nem tudjuk, de lesz. Meg kell várni a vírus lecsengését, s akkor tudunk új időpontot hirdetni.
3. Az elsőáldozási és bérmálási űrlapot, amit még a vírus elterjedése előtti időben kiosztottunk, kérem visszajuttatni a plébániára, most a vírus miatt elég, ha bedobják a postaládába, mikor jönnek a boltba vásárolni.
4. Minden fontos információt és anyagot az elsőáldozással és a bérmálással kapcsolatban a hitoktató a távoktatás keretében eljuttat a szülőknek és a diákoknak, amit a honlapunkra is felteszünk.

A kialakult járványhelyzetre tekintettel a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia az alábbi rendelkezéseket hozta 2020. március 17-én:

Templomainkban a nyilvános liturgiák 2020. március 22-től (nagyböjt 4. vasárnapja) szünetelnek!

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia megyéspüspökei minden hívő számára (visszavonásig) felmentést adnak a vasárnapi szentmisén való részvétel kötelezettsége alól. Ebben a helyzetben a vasár- és ünnepnapok megszentelésének céljából a hívek (az egyház előírásai szerint) fordítsanak kellő időt személyes (vagy családi) imádságra, olvassák a Szentírást és ha lehetséges kövessenek szentmiseközvetítést.

Mi papok továbbra is minden nap mutatunk be szentmiséket, a ránk bízottakért, hiszen az Eucharisztia az Egyház életének középpontja. A híveket arra buzdítjuk, hogy mindennapi személyes imáikkal lélekben kapcsolódjanak be a szent cselekménybe, ezzel is kifejezve, hogy minden szentmisében az egész Egyház egyesül Krisztus áldozatával.
Egyetlen kivétel a temetés, amelyet egyszerű formában, röviden kell megtartani.  A már felvett miseszándékok így, sine populo módon (nép részvétele nélkül) engedélyezetten elvégezhetők.

Nagy Vendel c. apát – plébános közleménye.

A már felvett szentmise szándékokat elmondjuk, a Kedves Hívek, pedig imádkozzanak otthon a szentmisék időpontjában.

Az MKPK közleménye
A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia a rájuk bízottakért érzett felelősségtől vezérelve a koronavírus járvány Magyarországon való megjelenése miatt meghirdetett veszélyhelyzetben, visszavonásig a következő rendelkezéseket lépteti életbe, hacsak az illetékes megyéspüspök másként nem rendelkezik:

1. A templomok mint a lelki feltöltődés és imádság helyei különösen is fontosak, ezért templomainkat nem zárjuk be. Mégis felelősen és körültekintően kell eljárni, ezért a nyilvános liturgia 2020. március 22., Nagyböjt 4. vasárnapjától a templomokban szünetel. Egyetlen kivétel a temetés, amelyet egyszerű formában, röviden kell megtartani.

2. A paptestvéreket kérjük, hogy továbbra is tartsanak templomainkban vagy megfelelő kápolnában szentmiséket, tanúságot téve arról, amit a Katolikus Egyház Katekizmusa is tanít, hogy az Eucharisztia az Egyház életének középpontja (KEK 1343.). A már felvett miseszándékok így, sine populo módon engedélyezetten elvégezhetők vagy az Egyházi Törvénykönyv rendelkezése értelmében áthelyezhetők (CIC 1309. k.). A híveket pedig arra bátorítjuk, hogy otthonról kapcsolódjanak be a szent cselekménybe, ezzel is kifejezve, hogy minden szentmisében az egész Egyház egyesül Krisztus áldozatával (KEK 1369.).

3. Az Egyházi Törvénykönyv előírásai szerint a megyéspüspök, ha úgy ítéli meg, felmentést adhat a vasárnapi szentmisén való részvétel kötelezettsége alól (CIC 87. k. 1. §., 1245. k.). Ezt a felmentést – a fertőzés elkerülése céljából – a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia ordináriusai megadják.

4. A jelenlegi kivételes helyzetben is érvényesek a Katekizmusban (KEK 2183.) és az Egyházi Törvénykönyvben (CIC 1248. k. 2. §) található előírások, amelyek szerint, ha valaki számára súlyos okból lehetetlenné válik az eucharisztikus ünneplésben való részvétel, igen ajánlatos, hogy helyette töltsön kellő időt imádsággal – a Szentírás olvasásával, zsolozsma végzésével vagy más imával – egyénileg vagy a családban. Több helyen van online miseközvetítés. A közszolgálati televízió vasárnap és ünnepnapokon szentmisét közvetít azért, hogy megerősítést, vigasztalást és bátorítást nyerjenek azok, akik most nem tudnak részt venni vasárnapi szentmisén. A közvetítések rendjéről felületeinken tájékoztatást adunk.

5. A betegellátás és a gyóntatás és a rendkívüli áldoztatás tekintetében is mindenben kövessük az állami járványügyi előírásokat. A rendkívüli helyzetre való tekintettel – szintén visszavonásig, azonnali hatállyal – lehetővé tesszük az általános feloldozás megadását (CIC 961–963. k.).

6. Oktatási, szociális és egészségügyi intézményeinkben mindenben kövessük az állami előírásokat. A hatóságokkal mindenben működjünk együtt és legyünk figyelemmel az általuk adott általános irányelvekre.

7. A plébániai és a szerzetesközösségeket arra bátorítjuk, hogy – a járványügyi hatóságok előírásainak megtartása mellett – szervezzék meg a folyamatos imát a járvány érintettjeiért.
Jelen rendelkezés Magyarország latin szertartású egyházmegyéire érvényes.
A járvány időszaka rámutat törékenységünkre és arra, hogy a saját és mások életére vigyáznunk kell. Imáinkkal és példánkkal erősítsük a bizalmat Istenben és egymásban. Gyakoroljuk a nagylelkűség erényét, és ebben a helyzetben különösen is figyeljünk egymásra, főleg beteg és idős embertársainkra. Idős paptestvéreinket tisztelettel kérjük, hogy ebben a helyzetben különösen vigyázzanak egészségükre.

Budapest, 2020. március 17.

a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia

Lelkipásztorkodás új csatornákon

Csatornaváltás
A tridenti zsinat után megszilárdult szentségi lelkipásztorkodás alapjain álló egyházi életünket az utóbbi évtizedek újabb és újabb kihívások elé állítják. E-mail listák, internetes oldalak, keresőprogramok, blogok, vlogok, közösségi média, stb.. Olyan online ösvények nyíltak meg, amelyekre kezdetben bizalmatlanul, bátortalanul léptünk, majd a friss generációk egyre ügyesebben jelentek meg ezeken a tereken, ahol a ránk bízottakat leginkább megtaláljuk.
A járványhelyzet látszólag ellehetetlenít csatornákat. Vidáman zengő, zsúfolásig teli templomok, húsvét előtt hosszú órákig a gyóntatószékben szolgáló atyák, béke-kézfogások a mise alatt és parolázással búcsúzó pap – olyan képek ezek, amelyeket idén tavasszal csak a szívünkben őrizhetünk meg.

Lehet másként is?
Rómában szentségtan professzorunk, Achilla M. Triacca SDB mesélt egy kopt püspökről, aki minden újszülött fiát pappá szentelte, hogy aki megéli a felnőtt kort, az úgy is pap lehessen, ha nincs éppen elérhető püspök: így biztosította a szentségi folytonosságot.
Lehet másként is, mint ahogy megszoktuk, mint amit „egyetlen járható útnak” szoktunk gondolni. Jelenleg nem üldözés, hanem egy vírus tart egymástól távol bennünket. Azonban olyan korban élünk, amikor az információ, de a kapcsolataink nagyja is online érkezik. A hetven és nyolcvan év közötti ismerőseim szinte kivétel nélkül fent vannak a Facebookon, de nyolcvan fölött is vidáman interneteznek, e-mailokat küldenek, fogadnak. Egy messenger üzenet nem helyettesít egy ölelést, azonban mégis valóságos figyelem, érdeklődés, bíztatás lehet benne – valós időben. A sokféle videó-telefonálási lehetőségről nem is beszélve.

Spirituális lehetőségek a virtuális térben
Évek óta nem csak Barsi Balázs és Pál Feri, de sok plébános, szónok osztja meg előadásait hanganyag vagy videó formában a világhálón. Élő miseközvetítéseket nem csak tévétársaságok, hanem plébániák is rendszeresen tesznek fel egyszerű webkamerával. Eddig csak a betegeknek, távol lévőknek. Ezen túl olvasni valók is szép számmal találhatóak a neten, akár egész könyvek, vagy napi gondolatok.

Amit a lelkipásztor tehet
A legfontosabb talán a kezdeményezés. Mindenhonnan elbizonytalanító, elszomorító hírek érkeznek hozzánk. Vesztességeket élünk meg emberi kapcsolatainkban, és vallási közösségeinkben. Mennyire jó, amikor az a pap, akinek a miséjét hallgatjuk vasárnaponként, és akinek ismerjük a hangját, a gondolkodását, a szófordulatait, az mellénk lép a virtuális térben. Nem arra gondolok, hogy a plébániák alakuljanak stúdiókká, ahol 24 órás sugárzást kezdenek a neten. Ne dolgozzunk feleslegesen itt sem.
Ajánlás, válogatás
A meglévő jó anyag mindenkinek jó lehet. A lelkipásztor segítsen válogatni (sajnos sok butaság, teológiai tévedés, lelki felelőtlenség is ott van a katolikus oldalakon), valóban tiszta vízhez és tápláló ételhez vezetni a híveit. Magam is sokakat örvendeztettem meg pl. Béri Renátó atya katekéziseinek ajánlásával, akit én is hetente hallgatok és töltődöm vele.
Személyes gondolatok
Korunk egyik szellemtelen veszélye az át nem gondolt gondolat továbbadása. Ne klikkeljünk be valamit valakitől, hanem kapjon egy közösség a vezetőjétől valami rövid, a pásztor saját elmélkedéséből született, a rábízottaknak szóló személyes gondolatot. Ennek a formája lehet kör-email, blog, vlog, poszt, stb., de legyen mögötte személyes gondolat.

Vidám, pozitív szavak
A járvány természetes velejárója a pánikveszély és a lehangoltság. A kereszténység veszélye, hogy túl komolyak akarunk lenni, mintha mosolygásunk megsértené Istent – vagy csak inkább egymás rosszkedvét? Milyen jó vidám színű, hangú, mosolyra fakasztó képet, üzenetet, viccet kapni e napokban.

Vállaljuk az arcunkat
Egy két perces videóüzenet többet ér két oldal bölcsességnél. Nem kell teljes miseközvetítéseket tartanunk feltétlenül, de manapság olyan könnyű képet, rövid videót küldenünk. Éljünk vele!

Ajánljunk fel on-line beszélgetést
A gyóntatásra, lelki beszélgetésre, egyéb megszűnt csatornára szánt idősávot ajánljuk fel, hogy telefonon, skypeon, video-chaten, stb. személyes beszélgetésre rendelkezésre állunk. Sok tanácsadó szakma állt át erre, és használja haszonnal.

Közösségi élet új csatornákon
Nem tudunk a templomban együtt imádkozni, családközösséget, imaközösséget tartani a hittanteremben, házaknál. Miért is szeretjük pedig? Egymás példája, rossz és jó tapasztalatai megerősítenek. A közös időpont is segít, hogy ott legyünk, imádkozzunk.
Jó hír: sokféle módja van annak, hogy egyszerre imádkozzunk és megosszuk lelki tapasztalatainkat, gondolatainkat, meghallgassuk egymást. Facebook csoport „live” (élő) eseményébe bekapcsolódhatunk, de ha a beszélgetés a fontos, akkor képes konferenciahívásokat kezdeményezhetünk többféle felületen (pl. zoom.com).

Ki ért ennyiféle kütyühöz?
Én sem.  Nem a plébánosnak, káplánnak, püspöknek kell ehhez értenie. Körül vagyunk véve cyber-benszülöttekkel, akik mindezeket (és még ennél sokkal több eszközt) ismernek, készség szinten használnak. Akiknek elég azt elmondanunk, mit szeretnénk, a hogyant pedig tudni fogják. Itt az ideje, hogy éljen és cselekedjen az Egyház, ami nem a lelkipásztorokból áll, hanem az egész közösség együtt alkotja. A lelki atya gondolkodjék, és fogalmazzon meg bíztató, bátorító, vidámító, okosító gondolatokat, szavakat. A hozzáértő csapata pedig segítsen ezt eljuttatni az e-mail listákon, plébániai Fb csoportokon, stb. keresztül mindenkihez.

Csatornaváltásra hív bennünket a járványügyi helyzet. Legyünk bátrak az új csatornákon, és legyünk hálásak, hogy van most rá időnk, és van kivel, van kinek eljuttatni a jó hírt: nem a vírusé, halálé, félelemé az utolsó szó, hanem a Feltámadté!
Füzes Ádám
Kanter Károly Felnőttképzési Intézet

Keresztények millióit vizsgáztatja a koronavírus!
Hol lenne, ha nem itt?
A koronavírus és a válságok idején is tudnunk kell, hogy nekünk olyan Istenünk van, aki miközben gondviselő és megmentő, velünk jön a krízisekbe és a szenvedések tengerébe is. Nem kívülről figyeli a küzdelmünket, szenvtelenül. Itt van a járvány kellős közepén, hogy felismerjük, és rá tudjuk bízni magunkat! Nagypéntek drámája nem kérdőjelezte meg Isten szeretetét Jézus iránt, hanem megerősítette a hitét, hogy harmadnapra feltámad.

Miért engedi meg Isten ezt a járványt?
Ugyanazért, amiért a keresztények üldözését, hogy tanúságot tegyünk a hitünkről! Isten országa köztünk van, erről kell tanúságot tennünk! Az Ő országának békéjét és örömét nem veszélyezteti a járvány, csak akkor, ha nem hisszük, hogy Isten országa elérkezett, s az ellenfél hangjára figyelünk.
A keresztségünk óta naponta választanunk kell, hogy ellene mondunk-e a sátánnak, a vádlónak, a félelemben, rettegésben tartónak, a pánikot keltőnek, vagy engedünk neki?
Ugyanakkor abban is választanunk kell, hogy rábízzuk-e magunkat a szerető, gondviselő Atyára, igent mondunk-e Jézus Krisztusra, aki velünk van mindennap, és hallgatunk-e a Szentlélekre?
Szenteltvíztartók kiürítése?
Ugyanazok, akik tiltakoznak a rendelkezésekkel szemben és hirdetik, hogy a szenteltvíztartó nem lehet veszély forrása, nem hajlandók belenyúlni és keresztet vetni, amikor azt látják, hogy roma, vagy koszos, hajléktalan testvéreink a szemük láttára megmosakodtak benne. Miközben otthon kínosan betartják a higiénia szabályait, és egy kortyot nem innának abból a vízből, amelyre ki van írva, hogy enyhén szennyezett, számon kérik azokat, akik a józanészre hallgatva, azt kérik, ne tartsunk szenteltvizet a tartóban, mert fertőzés forrása.
Az Oltáriszentség majd megment?
Sokan közülünk vakon hisznek abban, hogy az Oltáriszentségben jelenlévő Krisztus minden bajtól megóv bennünket. Amikor kigyullad egy katedrális, vagy földrengés van, az ott imádkozók nem várják meg, amíg bent égnek, vagy rájuk omlik a mennyezet, arra hivatkozva, hogy az Oltáriszentségben jelen van Krisztus és Ő majd megvéd bennünket, hanem az eszükre hallgatva kimenekülnek, és kimentik a szentostyákat is.
Kézbe áldoztatás?
Egyesek föl vannak háborodva, s szentségtörőnek tartanak bennünket püspököket, amikor azt kérjük: ne legyen nyelvre áldoztatás, hanem csak kézbe. Vajon a mi Urunk Jézus Krisztus szentségtörést követett el, amikor az első szentmisén, ahol Ő volt a főpap, nem nyelvre áldoztatta meg az apostolokat, hanem kézbe adta nekik a saját testét és vérét?
Akik igazán hisznek, azok nem kaphatják el?
Jézus nem ígért olyat, hogy lesz betegség, amit a keresztények nem kaphatnak meg, mert hisznek őbenne. Az eddigi húszezer fertőzött között bizonyára bőven volt keresztény is.
Legyünk hívő keresztények, higgyünk a Feltámadott jelenlétében és a feltámadásban is. Ebből merítsük a reményt és az erőt, hogy segítsük egymást, amikor krízisben, nehéz helyzetben vagyunk!

Kaposvár, 2020. 03.13.
Varga László
megyéspüspök

 

Képtalálatok a következőre: nagybőjt

 

Szentségimádás templomunkban

Egész napos csendes szentségimádás csütörtökönként 7.30-18 óráig.

17-18 óráig szentségi imaóra.

Mindenkit szeretettel várunk!

Képtalálat a következőre: „elválasztó diszek”

Heti üzenet

Képtalálat a következőre: „Jézus az élet kenyere”

 

 

TISZTA FORRÁS

Képtalálat a következőre: „tiszta forrás”

 

 Csendes percek Istennel
 
Képtalálat a következőre: „csendes percek Istennel”

 

A plébániahivatal nyitvatartási rendje:

    

Hétfőtől – Péntekig

(szerda kivételével)

Szombat

Vasárnap, ünnepnap, és szerda

Délelőtt:

9-10 óra

 Zárva

Zárva

 

Délután:

Hétfő, Kedd, Péntek.

 

 

16-17 óra

Zárva

Zárva

Sürgős betegellátás bármikor!

Telefonszámok:

Nagy Vendel c. apát – plébános

06 – 93/789 – 046

06-30/235-1973

dr. Páhy János ny. plébános

06-93/781-047

06 – 30/470-1916

 Képtalálat a következőre: „angyalok imák”

Az Eucharisztikus Kongresszus imája

Mennyei Atyánk, minden élet forrása!
Küldd el Szentlelkedet, 
hogy az önmagát értünk feláldozó 
és az Oltáriszentségben
velünk levő Krisztust felismerjük 
és egyre jobban szeressük!
Ő Urunk és Mesterünk, 
barátunk és táplálékunk,
orvosunk és békességünk. 
Adj bátorságot, 
hogy az ő erejét és örömét 
elvigyük minden emberhez!
Add, hogy a készület ideje 
és az Eucharisztikus Kongresszus ünneplése 
egész hívő közösségünk, 
fővárosunk, népünk, 
Európa és a világ 
lelki megújulására szolgáljon! 
Ámen.

 

 

 


 

Képtalálat a következőre: „imáról”

 Tartsd meg Isten szent atyánkat, Krisztusnak helytartóját!