KAPOSVÁRI EGYHÁZMEGYE /László püspök atya/

Kaposvári Székesegyház

A Kaposvári Egyházmegyét II. János Pál pápa 1993. május 30-án alapította meg Hungarorum gens kezdetű konstituciójával az ősi Veszprémi Püspökségnek a Balatontól délre eső részéből, amely Somogy megyét és Dél-Zalát öleli fel, továbbá néhány, 1950-ben Somogytól Baranya megyéhez csatolt falut. Így vidékünk egyháztörténete szorosan kapcsolódik Veszprémhez, van azonban számos olyan helyi sajátosság, amely e közös múltból meghatározza a jelen viszonyait, s ezért kiemelésre érdemes.

Szent László király

Az egyházmegye védőszentje:
Szent László király

László, I., Szent László (? , 1040 – ? , 1095. júl. 29.): király (1077 – 1095). I. Béla második fia, Rheinfeldi Rudolf német ellenkir. leányával, Adelhaiddal kötött házasságából két leány (ismeretlen nevű leánya Jaroszlav orosz hg. és Piroska v. Iréne, Komnenosz János bizánci császár felesége) született. Salamon kir. uralkodása idején testvéreivel, Gézával és Lamberttel a hg.-séget birtokolta, velük együtt vett részt a kunok és görögök elleni hadjáratokban is. Géza uralomra jutását ~ tette lehetővé azzal, hogy sógoruktól, Ottó morva őrgróftól sereget hozott. A későbbi krónikák őt tekintették a mogyoródi csata (1074. márc. 14.) hősének. Géza halála után trónra lépve külpolitikájában a császárral szemben VII. Gergely, majd II. Orbán pápa támogatta. Visszaverte a kun betöréseket (1085, 1091). Belpolitikájában törvényhozásával a feudális magántulajdon megszilárdítására törekedett. A központi hatalom megerősítését szolgálta az az intézkedése is, hogy Lambert öccsének csupán a hg.-ség jövedelmét engedte át, de kormányzását nem.

Az egyházszervezet kialakítását ~ fejezte be a váradi püspökség megalapításával és Gyulafehérvár kiépítésével; I. István, Imre és Gellért szentté avatásával (1083), a somogyvári (1091) francia és a szentjobbi apátság megalapításával a m. egyházi kultúra alapját rakta le. Uralmának második felében Horváto.-ot hódította meg a tengerpartig (1089 – 1091), s mivel a pápa horvát uralmát nem ismerte el, 1091-ben IV. Henrik császárhoz csatlakozott. Életének utolsó éveit a trónöröklés kérdése foglalta el. Unokaöccsei közül az idősebb Kálmánt papnak szánta és a fiatalabb Álmost részesítette előnyben (őt tette meg Horváto. kormányzójának is), de Kálmán Lengyelo.-ba menekülése után kénytelen volt utódlási jogát elismerni.

A cseh határon halt meg. Előbb Somogyváron temették el, majd onnan Váradra vitték át. 1192-ben szentté avatták, a középkorban a pogányok ellen harcoló kegyes lovag kir. alakjában ábrázolták, így ismerte a néphagyomány is. Kultusza főképpen I. Lajos és Zsigmond idejében virágzott (Lajos tiszteletére Váradon szobrot emeltetett, Aachenben kápolnát alapított, pénzeire képét verette), váradi sírja zarándokhellyé vált. – Irod. Legendájának kiadása: Scriptores Rerum Hung…stirpis Arpadianae gestarum (szerk. Szentpétery Imre, II., Bp., 1938); Karácsonyi János: Szt. L. király élete (Bp., 1926); Szilárd Leó: Szent L. a magyar lírában (Pécs, 1926); Horváth Cyrill: Szt. L. legendáinak eredetéről (Bp., 1928); Lukcsics Pál: Szt. L. kir, ismeretlen legendája (Bp., 1930); A magyarság néprajza (szerk. Visky Károly, III. Bp., é. n.); Pintér László: St. Ladislaus König, Held und Heiliger (Bp., 1942); Toldy László: Szent L. király élete (Bp., 1946); Magyarország története (2. kiadás I., Bp., 1967).

Varga László püspök

Varga László (Tapolca, 1956. augusztus 17.) katolikus pap, a Kaposvári egyházmegye püspöke. 2017. március 25-én nevezte ki Ferenc pápa kaposvári megyés püspökké, azelőtt az egyházmegye általános helynöke volt.

Előbb a szegedi szemináriumban, majd a budapesti Központi Szemináriumbanvégzett filozófiai és teológiai tanulmányokat. 1982. április 17-én szentelték pappá Tapolcán a Veszprémi egyházmegye szolgálatára. 1982-től 1987-ig Várpalotán volt káplán, majd 1987-től 1993-ig Somogysámsonban plébános.

1993-ban az egyházmegyék átszervezésével az újonnan létrehozott Kaposvári egyházmegyébe inkardinálódott, és a kaposvári Szent Imre-plébánia plébánosává nevezték ki. E mellett 2009-től a püspöki hivatal irodaigazgatója, valamint 2013-tól az egyházmegye általános helynöke volt.

2017. március 25-én Ferenc pápa kaposvári megyés püspökké nevezte ki; beiktatásáig sede vacante apostoli adminisztrátorként elődje, Balás Bélairányította az egyházmegyét. Püspökszentelése május 13-án történt a kaposvári székesegyházban. A főszentelő Erdő Péter bíboros, érsek volt, a társszentelők Alberto Bottari de Castello apostoli nuncius és Balás Béla eddigi kaposvári püspök.

Az előd és az utód 

Hivatalok

Udvardy Márton
Kiss Katalin
Vigh Attila
Prokop Gizella
Horváth LajosTechnikai személyzet: Horváth Ferencné; Makai Zoltán;
Szvath Istvánné

Varga László, Somos László, Tomanek Péter, Kocsisné Németh Zsuzsanna, Világos Krisztián, Nyéky Kálmán, Mohay Gábor