Franciscus /Ferenc/ pápa

Jóllehet a katolikus egyház Jézust tekinti legfelsőbb lelki vezetőjének, a földi egyházszervezet legfőbb pásztora – Krisztus földi helytartójaként – Róma püspöke, a pápa, akinek hit, erkölcs és engedelmesség kérdésében, illetve az egész egyház kormányzásában teljes, legfelsőbb és egyetemes hatalma van. Mivel Jézus Szent Pétert a többi apostol fölé emelte, ezzel a katolikusok szerint a pápai szolgálat alapját vetette meg. (A pápa egyik latin elnevezése: servus servorum Dei = Isten szolgáinak szolgája.)

Ferenc pápa életútja

Ferenc pápa (született: Jorge Mario Bergoglio; Buenos Aires, Argentína, 1936. december 17. –). A bíborosi testület 2013. március 13-án választotta pápává. A pápai székben XVI. Benedeket követi, aki 2013 februárjában mondott le önként a pápai tisztségről. Ferenc az első jezsuita egyházfő, az első az amerikai kontinensről és egyben a déli félgömbről, valamint az első nem európai pápa III. Gergely óta.

Pápává választásáig 1998-tól Buenos Aires érseke, 2001-től bíboros; a saját ordináriussal nem rendelkező argentínai keleti rítusú hívők ordináriusa.

Buenos Airesben született ötgyerekes olasz emigráns családba. Apja Mario José Bergoglio vasúti munkás, anyja Regina María Sívori háztartásbeli volt. Egy gyermekkori légúti fertőzés miatt kivették a fél tüdejét.^[6]

A Buenos Airesi Egyetemen szerzett vegyészmérnöki diplomát, majd a papi szolgálat mellett döntött, belépett a villa devotói szemináriumba, és 1958. március 11-én megkezdte a noviciátust a jezsuita rendben. Humán tanulmányokat folytatott Chilében, majd hazatérve 1963-ban filozófiai licenciátust szerzett a san migueli Colegio Máximo San Joséban. 1964-től 1965-ig Santa Fében, 1966-ban Buenos Airesben tanított irodalmat és pszichológiát. 1967-től 1970-ig teológiai tanulmányokat folytatott a Colegio Máximo San Joséban, és licenciátust szerzett. 1969. december 13-án szentelték pappá. 1970–1971-ben a spanyolországi Alcalá de Henaresben töltötte a harmadik probációs időt; örökfogadalmát 1973. április 22-én tette le. 1972-től 1973-ig novíciusmesterként szolgált, 1973-tól 1979-ig a jezsuita rend argentin tartományfőnöke volt. 1980 és 1986 között San Miguel szemináriumának rektora és egyidejűleg plébános volt. Doktori disszertációját Németországban fejezte be 1986 márciusában, ezt követően Córdobában szolgált gyóntatóként és lelkivezetőként.

1992. május 20-án kinevezték Buenos Aires segédpüspökének és Auca címzetes püspökének; június 27-én szentelték püspökké. 1997. június 3-án Buenos Aires koadjutor érseke, 2008. február 28-án érseke lett. 2005. november 8-tól 2011. november 8-ig az Argentin Püspöki Konferencia elnöke volt.

II. János Pál pápa kreálta és nevezte ki bíborossá 2001. február 21-én; római címtemploma a S. Roberto Bellarmino lett. Bíborosként több posztot is betöltött a Szentszéken: tagja volt a Papi Kongregációnak, az Istentiszteleti és Szentségi Fegyelmi Kongregációnak, a Megszentelt Élet Intézményei és Apostoli Élet Társaságai Kongregációjának, a Pápai Latin-Amerika Bizottságnak és a Család Pápai Tanácsának.

2005-ben részt vett II. János Pál pápa temetésén, majd a sede vacante időszakában a bíborosok kollégiuma mellett régensként irányította a Szentszéket a konklávé megnyitásáig. A pápaválasztáson a kiszivárgott hírek szerint Ratzinger bíboros legesélyesebb ellenfele volt. Egy bíboros névtelen feljegyzései alapján akkor az első választási fordulóban 10, a másodikban 35 és a harmadikban 40 szavazatot kapott, mielőtt Ratzingert pápává választották volna a negyedik körben.

2013. március 13-án 19:06 órakor választották meg a 266. pápának a konklávé második napján, az ötödik választási fordulóban. Pápaként a Ferenc nevet vette fel, a vatikáni szóvivő elmondása szerint Assisi Szent Ferenc tiszteletére, mivel fontosnak tartja a szegények ügyét. Így I. János Pál pápa óta ő az első, aki eleddig nem használt pápai nevet választott. Amennyiben azonban I. János Pál pápa kettős nevét nem önálló pápanévnek tekintjük, hanem – szándéka szerint – mint két közvetlen elődje (XXIII. János pápa és VI. Pál pápa) nevének felvételét, akkor 913-ban Lando pápa volt Ferenc pápát megelőzően az utolsó, aki olyan néven uralkodott, amilyenen előtte még senki

Megválasztásának hírét Buenos Airesben meglepődve, de örömmel fogadták. Beiktatására a tervek szerint március 19-én kerül sor.

Az egyház központja

A római Szent Péter-bazilika Michelangelo által tervezett kupolájával a világ egyik leghatalmasabb temploma

A katolikus egyház központja, a római pápa székhelye. A pápa a világegyházat a Rómában lévő – független államként működő az olasz főváros, Róma belvárosától közigazgatásilag elválasztott,- Vatikánvárosból kormányozza, amelynek szintén ő az államfője. A pápát a pásztori tevékenységének gyakorlásában legfőképpen a Római Kúria segíti, amely részt vesz az egyházon belüli, a társadalom különböző területein, valamint a nemzetközi életben végzett tevékenységekben. Ezenkívül a pápát segítik – főként konzultatív, illetve tanácsadói szolgálattal – a püspöki szinódusok, valamint – mind testületileg, mind egyénileg – a bíborosok kollégiuma. A bíborosok testületének a feladata konklávé keretében a pápa megválasztása is, amely tisztségre az egyház bármely férfi tagját megtehetik, de a 14. század óta a bíborosok közül szoktak választani. Az Egyház hivatalos rendelkezéseit az Egyházi Törvénykönyv tartalmazza. A katolikus egyház hivatalos nyelve a latin, de a vatikáni közigazgatásban elsősorban az olasz nyelv a használatos, emellett további hat nyelv (angol, francia, lengyel, német, portugál, spanyol) félhivatalos státuszt élvez. Itt található a világ második legnagyobb méretű temploma a katolikus Szent Péter-bazilika, mely épületként az egyház egyik jelképévé vált.

2. /a.

Ferenc pápa címere

Ferenc pápa címere

Püspök süveg = Püspöki méltóság jelképe

Püspöki süveg látható három vízszintes és egy függőleges arany csíkkal = A pápai hatalom jelképe

Két kulcs = Péteri hatalom jelképe

Vörös kötél = Vértanúság és a szerzetesi fogadalom jelkép

Sugárzó nap, amelyben vörös színnel három betű látható = Jezsuita rend jelképe

IHS =  Jézus nevének görög monogramja.

Kereszt = A megváltás fája

Három fekete szög = Krisztus kínszenvedésének jelképe

Csillag = Szűz Mária jelképe

Nárdusz virág = Szent Józsefre utal

2./b.

Képek a szentatya életéből és beiktatása

 Ferenc pápa megválasztása

 Az új pápát üdvözlő tömeg

 Az előd /XVI. Benedek/ és az utód Ferenc pápa

 Villamoson bíboros korában

Szülei és testvérei körében

 Az új pápát üdvözlő tömeg

Az előd /XVI. Benedek/ és utódja /Ferenc pápa/

A hívek üdvözlik az új pápát

2. b

 Szentatya gondolatai

Sok keresztény Jézushoz való

tényleges kapcsolódás nélkül él!

Július 8-án a Szentatya a vasárnapi evangéliumról elmélkedve arra kérte a híveket, hogy tartsanak önvizsgálatot, és nézzék meg, észreveszik-e Isten jelenlétét, Jézus személyét a mindennapi életben, a konkrét valóságban. Ferenc pápa beszédének fordítását teljes terjedelmében közöljük.

Kedves testvéreim!

A mai evangéliumi szakasz (vö. Mk 6,1–6) azt a Jézust állítja elénk, aki hazatér Názáretbe és szombaton tanítani kezd a zsinagógában. Amióta elment és prédikálni kezdett a közeli településeken és falvakban, egyszer sem tette be a lábát hazájába. Most visszatért. Ezért az egész falu összeverődött, hogy hallgassa a nép fiát, aki már egész Galileában és azon túl is bölcs tanító és hatalmas gyógyító hírében állt. Csakhogy ami nagy sikernek nézett ki, csúfos kudarcba fulladt, s így Jézus nem tudott ott csodát tenni, csak néhány gyógyítást vitt végbe (vö. Mk 6,5). Márk evangélista részletesen bemutatja ennek a napnak a dinamikáját: a názáreti emberek először hallgatják őt, elképednek, aztán csodálkozva kérdezgetik egymástól: „honnét veszi ezeket?”, ezt a bölcsességet, és végül megbotránkoznak, mert benne az ácsot, Mária fiát ismerték fel, akit láttak felnövekedni (Mk 6,2–3). Ezért Jézus a szállóigévé lett mondattal fejezi be beszédét: „Nem vetik meg a prófétát, csak a hazájában” (Mk 6,4).

Tegyük fel magunknak a kérdést: hogyan történhet, hogy Jézus falubelijei a csodálkozásból hitetlenségbe esnek? Összehasonlítják Jézus egyszerű származását mostani képességeivel: egy tanulatlan ács, aki mégis jobban prédikál az írástudóknál és csodákat művel. És ahelyett, hogy megnyílnának a valóságra, megbotránkoznak. A názáreti lakosok szerint Isten túl nagy ahhoz, hogy kicsinyé válva egy ennyire egyszerű emberen keresztül beszélhessen! Ez a megtestesülés botránya: egy testet felvevő Isten megdöbbentő eseménye, egy olyan Istené, aki emberi értelemmel gondolkodik, emberi kézzel dolgozik és cselekszik, emberi szívvel szeret, olyan Istené, aki fáradozik, eszik és alszik, mint bárki közülünk. Isten Fia felborít minden emberi elképzelést: nem a tanítványok mossák meg az Úr lábát, hanem az Úr az, aki megmossa tanítványai lábát (vö. Jn 13,1–20). Ez ad okot a botránkozásra és a hitetlenkedésre, nemcsak abban a korban, hanem minden korban, ma is.

Az elképzelések Jézus általi felborítása egyéni és közösségi önvizsgálatra kötelezi az ő tegnapi és mai tanítványait. Napjainkban is megeshet ugyanis, hogy előítéleteket táplálunk, melyek megakadályozzák a valóság megragadását. Az Úr arra hív minket, hogy sajátítsuk el az alázatos odahallgatás és a tanulékony várakozás magatartását, mert Isten kegyelme gyakran ér el minket meglepő módon, ahogyan nem is várnánk. Gondoljunk csak például Kalkuttai Teréz anyára. Egy aprócska nővérke – senki nem tett volna rá egy árva garast sem –, aki járta az utcákat és összeszedte a haldoklókat, hogy méltó haláluk legyen. Ez a kicsiny nővérke imájával és tetteivel csodákat művelt! Egy nőnek a kicsinysége forradalmi változást hozott az Egyház karitásztevékenységében! Ez csak egy példa napjainkból arra, hogy Isten nem alkalmazkodik előítéleteinkhez. Törekednünk kell megnyitni szívünket és elménket, hogy be tudjuk fogadni a velünk szembejövő isteni valóságot. Kell, hogy legyen hitünk: a hit hiánya akadály Isten kegyelme előtt. Sok megkeresztelt úgy él, mintha Krisztus nem is létezne: ismételgetik a hit mozdulatait és jeleit, de ezekhez nem társul a Jézus személyéhez és az ő evangéliumához való tényleges kapcsolódás! Minden kereszténynek – mindnyájunknak – feladata, hogy egyre ápolja ezt az alapvető odatartozást, és igyekezzen tanúságot tenni róla következetes életvitelével, melynek vezérfonala mindig a tevékeny szeretet.

Kérjük az Urat, hogy Szűz Mária közbenjárására oldja fel szívünk keménységét és elménk szűkösségét, hogy nyitottak legyünk kegyelmére, igazságára, jóságot és irgalmat gyakorló küldetésére, mely kivétel nélkül minden ember felé irányul.

Három évszázad pápái:

XIX. század

251. VII. Piusz    1800 – 1823

252. XII. Leó    1823 – 1829

253. VIII. Piusz    1829 – 1830

254. XVI. Gergely    1831 – 1846

255. Boldog IX. Piusz    1846 – 1878

256. XIII. Leó    1878 – 1903

XX. század

257. Szent X. Piusz    1903 – 1914

258. XV. Benedek    1914 – 1922

259. XI. Piusz    1922 – 1939

260. XII. Piusz    1939 – 1958

261. Boldog XXIII. János    1958 – 1963

262. VI. Pál    1963 – 1978

263. I. János Pál    1978

264. II. János Pál    1978-2005

XXI. század

264. II. János Pál    1978-2005

265. XVI. Benedek pápa   2005-2013

266. Ferenc pápa   2013-

Érdekes adatok a pápaság történetéből

-Ferenc a 266. pápa, az ellenpápákkal együtt a mai napig 307 pápa uralkodott.

-Ebből 32 ellenpápa Rómában, 2 Pisában és 5 Avignonban lépett föl.

-Ezen felül további 3 pápa esetében kétségbe vonható uralkodásuk legitimitása.

-II. István esete a legkülönösebb. Ugyan megválasztották pápának, de székfoglalása előtt meghalt.

-A fennmaradt 265 pápa közül 258 uralkodott Rómában és 7 Avignonban.

-A legnépszerűbb név a János volt, összesen 23 pápa, illetve ellenpápa viselte ezt a nevet. 18-cal második helyen áll a Gergely, majd 16-tal a Benedek áll a dobogó alsó fokán. Ferenc nevet 2013-ig még nem választott egyetlen pápa sem.

-13 pápa mártírhalált halt (10 pápa 250-ig, újabb három 250-500 között), 2 pápát meggyilkoltak (750-1000 között).

Pápai jelvények

–Tiara: pápai hármas korona. VI. Pál pápa óta nem használják.

-Infula. XVI. Benedek címerében tiara helyett egy infula (süveg) látható.

–Pásztorbot: a 7. századtól használják.

–Pallium: Gyapjúból készült fehér szalag, ami a nyakat gallérként veszi körül, elöl és hátul rövid szárral, hat kis fekete kereszttel beleszőve. A pápával való hűség jeléül az érsekek is viselik.

-Pápai kulcsok: A Földi és a Mennyei Királyságok kulcsai.

–Halászgyűrű: aranygyűrű Szent Péter képével.

–Sedia gestatoria: pápai trón, amelynek 20. század végi mozgó változata a különleges kialakítású páncélozott gépjármű, a pápamobil.

–Pápai kereszt

–Szent Péter-bazilika erkélye.