A Nagykanizsa melletti Förhénc-hegyen 1761-ben épült a kápolna. Az egyhajós, hagymakupolás barokk kápolnát a terület egyik földesura, Inkey Boldizsár és a kanizsai szőlőhegy birtokosok építtették. Titulusa Urunk színeváltozása, azaz Transfiguratio. Az azonos nevű, a szőlő érésével egybeeső ünnep napjához, augusztus 6-hoz kapcsolódik a bor megáldásának szokása és a szőlőhegy egyik búcsúja is, amikor a környező hegyhátakon tevékenykedő gazdák tömege kéri itt imádsággal az Úr áldását munkájukra, s birtokaikra.

    Falai és tetőzete az 1816. évi jegyzőkönyv szerint jó erőben volt. Tartós anyagból való tornyában levő kis harangja 55 fontos (= 30,8 kg-os) volt. A három szőlőhegyi kápolna egyikének sem volt fenntartási alapja, viszont gondoskodtak fenntartásukról a szőlőhegyiek.

    A szőlőérés, a zsendülés ünnepének egyik legszebb építészeti emléke ez az egész Kárpát-medencében. Sokáig nagyon komoly hitélet zajlott itt, hiszen a szerzetesrendek feloszlatásáig apácák éltek a hegyen, akik rendszeresen tartottak istentiszteleteket. Máig mindennap megkondul a harang, olyankor a gazdák imára kulcsolják a kezüket, s az Úrhoz fohászkodnak munkájuk sikeréért. Évente kétszer szentmisét is tartanak a kápolnában. 2004-ben újították fel.